.svg)
Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával. Szerkesztette Balázs Imre József – Korpa Tamás. Kusztos Júlia illusztrációival. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2022.
A 2003-as, Balázs Imre József írta Hervay Gizella-monográfia és a 2010-es Hervay-javított összkiadás után meghívásos szépirodalmi pályázat, Hervay nevét viselő könyvsorozat, irodalmi kör jelzik a 21. századi erdélyi magyar irodalomban azokat az utakat, amelyek a Hervay-életmű kanonizációját hivatottak kijelölni. A 2022-es Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával című kötetet – már csak szerkesztői révén is – joggal tekinthetjük úgy, mint ezeknek az előzményeknek a továbbgondolása és becsatornázása. Vagy, mondhatni, magától értetődő következő állomása, hiszen a szerzői szövegek újra elérhetővé tétele és monografikus igényű feldolgozása után mi sem természetesebb kortárs olvasatokkal bővíteni a Hervay-recepciót. A kötet azonban annyiban rendhagyó, hogy mindezt nem tudományos tanácskozások/tanulmányok mentén teszi – nem annyira a Hervay-életmű teoretikus újraolvasása, hanem szépirodalmi megközelítése, párbeszédbe hozása a cél. Szimbolikus módon negyven szerző kerül a kötetbe – utalva a Hervay halálától eltelt négy évtizedre –, a kiválasztás szempontjaira azonban csak egy-két fogódzót adnak a kötet szerkesztői által jegyzett utószavak. A Kusztos Júlia negyven grafikájával illusztrált kötetben bár találunk határátlépéseket, szerzői mégis túlnyomó részben Kolozsvárhoz köthetőek. Az egész fiatal, pályakezdő szerzőktől (György Alida, Sárkány Tímea) a középnemzedéken át (Lövétei Lázár László, Fekete Vince, László Noémi) Hervay-kortársakig (Király László vagy Gálfalvi György) berajzolható ívben azonban nem elsősorban a megszólalók életkora, hanem a megszólalás módja/műfaja az izgalmas (bár a kevésbé tájékozottaknak egy szerzői névmutató elkelt volna a kötet végén). A két nagy textuális részre osztott kötet vaskosabb részét – hacsak nem számítjuk különálló egységnek a kötet előszavát, azaz Hervay Gizella Előszó című versét – az a 33 szépirodalmi szöveg teszi ki, amely többnyire versbéli párbeszédbe elegyedik egy-egy Hervay-szöveggel. A kötet második részében hét, egymástól műfajiságban és intonációban is igencsak eltérő értekező próza kapott helyet (többek között Szilágyi Júlia, Király László, Gálfalvi György, Láng Zsolt írásai). Talán ezek a nem egy esetben memoárjellegű, személyes kapcsolati viszonyokat is feltáró írások a legizgalmasabbak és legmegejtőbbek a kötetben. Így válik hajdan volt és mostani találkozások lenyomataivá a könyv.
