„szülővárosom békalencsés taván vitorlázó emberek” - Karácsony Benő és Gyulafehérvár

Karácsony Benő - kettős megközelítés címmel hirdette az Erdélyi Múzeum Egyesület a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával megszervezett előadását. Valójában két, korábban egy nagyváradi konferencián elhangzott előadás fonódott most össze. A kapcsolódás egyben kiegészítés is, főleg amikor társtudományokról van szó, ebben az esetben az irodalomtudomány és a történelem erősítették egymást.

Egyed Emese üdvözlő szavait követően sor került Gudor Kund Botond, gyulafehérvári történelemtanár és lelkész előadására, melyet Albu-Balogh Andrea, a Partium Keresztény Egyetem tanára folytatott.
Gudor Kund Botond Karácsony Benő gyulafehérvári éveit helyezte megfelelő történelmi kontextusba, ezért egy olyan, a XVI. századig visszanyúló történelmi áttekintővel kezdtünk, mely segít a XX. század első felében működő Gyulafehérvárt megérteni. Eztán már Karácsony Benő életét közvetlenül érintő társadalmi történések kerültek vizsgálat alá. A témában kevésbé jártasok közelebbről megismerhették a néhai gyulafehérvári zsidó társadalmi élet hátterét - szefárdok, askenáziak és cionisták vitáztak, versengtek a gyulafehérvári művelődési élet irányításáért, a rabbik moderálásával. Továbbá a zsidó intézmények széleskörű jelenlétére is rávilágított Gudor Kund Botond. Az asszimiláció nyomaként említette a zsidó és örmény családok jelenlétét olyan eseményeken, mint az 1899-es gyulafehérvári EMKE közgyűlés. Innen kanyarodhattunk rá Karácsony Benő személyes életére.

Karácsony Benő gyermek- és fiatalkorának milliőjét Óriás Nándor önéletírásából származó idézetekkel sikerült megidézni, aki csupán néhány év eltéréssel koptatta ugyanazokat az iskolapadokat. Az előadó rámutatott, Karácsonynak a Gyulafehérvári Hírlap hasábjain fellelhető munkásságát, ennek rendszerét nehéz kutatni, hiszen az író az első években szívesen használt különböző álneveket. Az előadó korábbi kritikusok álláspontját is megidézte, szembeállítva azokat megállapításaival. A kritika Karácsony Benő Gyulafehérvárhoz való viszonyulását kifogásolta, pontosabban a város hangulatának, szellemiségének meg nem értését. Ezzel szemben Gudor Kund Botond a városra való tudatos reflektálás szöveghelyeire mutatott rá.
Az előadás célja volt Karácsony Benő életét úgy vizsgálni, hogy az élettörténet túlléphessen a második világháborús tragikumon. Gyulafehérvár szerepe nem vonható kétségbe: az identitás kérdéséhez kötődő konfliktusok sora, az, hogy ki és mi is szeretett volna lenni Karácsony Benő, a kettős érzelmek, és a magyarsághoz való ragaszkodás helyileg is meghatározottak. Gudor Kund Botond annak az irodalmi értéknek a megvilágításával zárta előadását, amitől a hibrid öntudat által teremtett írói világ erdélyi, európai közkincs lehet.

Karácsony Benő életútjának nyomában Albu-Balogh Andrea friss kutatását és a közeljövő terveit ismertette – már doktori témája alkalmával is Karácsony Benővel foglalkozott, akkor egy poétikai és recepciótörténeti jellegű kutatás keretén belül. Most az életrajz irodalomtörténeti dokumentációjával foglalkozik. Tóth H. Zsolt Széttaposott ösvény című műve jelentette a kiindulópontot. Információk leellnőrzése, kiegészítése, homályok eloszlatása, tényeket igazoló dokumentumok felkutatása, sejtetett adatok konkretizálása – ezeket látja jelenlegi céljainak.
Több kutatási útvonalra rámutatott: az egyik a klasszikusnak számító, életrajz jegyében folytatott, a másik egy nagyobb kihívást jelentő, de izgalmas változat, amely a publikációk szövegváltozatait veti össze, például a publikált novellák későbbi regényrészként való továbbélését. Ez a módszer akár olyan szövegekhez is elvezethet, amelyeket eddig nem ismertünk az írótól.

Kapcsolódva az előző előadáshoz szóba került, hogy a Cimbora és a Pásztortűz lapjain is többször álnévvel találkozhatnak a Karácsony Benő után kutakodók, eddig azonosított álnevei mellett Albu-Balogh Andrea egy újat is hozzá társít. Eddigi kutatásai alapján a Karika név alatt megjelent Gyulafehérvári Hírlapban olvasható írások is neki tulajdoníthatóak. Sajnos az eredeti kéziratok már nem igazán segíthetnek az ilyen típusú kérdések eldöntésében: Salamon Ella visszaemlékezése alapján a kéziratoknak már közvetlen a háború után nyoma veszett.
A dokumentációval kapcsolatban az előadó kifejtetette: születési anyakönyv, beiratkozási dokumentumok, végzések, tanári kar ülési jegyzőkönyvei, később a munkahelyekről tanuskodó befizetési igazolványok és más hivatalos iratok már mind részei az életművet alapozó iratcsomónak. Ezekben az a bizonyos iskolai botrány is körvonalazódik, melyről többen írtak, de a pontos adatok legtöbbször kimaradtak. A hallgatóság az iskolai jegyzőkönyvekből származó idézetek által ismerhette meg az ifjú Karácsony Benő és végzős osztálya körülötti erkölcsi és státuszkérdéseket érintő fegyelmi eljárást.
Az esemény a hallgatóság kérdéseivel zárult, amelyek megerősítették az esemény létrejöttének indokoltságát: igény van arra, hogy mint közösség foglalkozzunk Karácsony Benő munkásságával.