.svg)
Elian Stolarsky (ES): Women from Civil War (Nők a polgárháborúból).
a lofoteni falu eltűnik a lézerekben,
rázza a szubatomikus zene és az android
kamaszok lassú tánca a havas és neonfényes mezőn.
hol vannak a szüleik, mi történik velük, amikor meghalnak?
gyönyörűek a képsorok, ahogy lassan megolvadnak
saját melegüktől,
a vékonyszoknyás lányok figyelik a sarki éjszakában
a dj-t és a ledekkel felszerelt kocsit, ami messziről leural mindent,
basszusa visszhangzani fog a fjord felett örökkön örökké.
most csizmáikat próbálgatják a több tíz kilométeres
túrára, másnaposak és különösen fáradtak,
gyönyörűek és rettenetesen magányosak.
egyik sem fog beleesni a kimerültségtől törött repedésbe,
egyik sem fog szakadást okozni őrült férfiasságában.
túl későn fogják felismerni a boldogságot,
elmúlik mellettük az élet, idejük meghaladja őket.
adok neked életet hd-ban,
nyugodt és hideg pillanatképeket,
adok neked vajhabot és bélyegeket,
porokat, hogy lásd a szép arcokat a képernyőből,
amikor elfordítod a fejed a képernyőtől
a képernyőtől
a képernyőtől,
megmutatom neked a próbababákat,
hogy nálunk valóságosabban élnek ők,
pattanásmentes testek, frissen gyártottak,
valósághoz álló, tiszta képernyő,
frissen dekonnektált, napozó testekhez álló,
tiszta nemiség,
elmosódott és lowfat, szédítő,
15 perc hírnevet számolnak a drága órák,
mostantól
kezdve.
nem természetes, de elkerülhetetlen,
hogy megvesd, amid van és többet akarj,
szükségünk van a hirdetésekre,
és a reklámokban több a hd, mint az életben.
ez nem kritika, ez egy töredék a karosszériából,
egy csavar, egy darab.
eredetileg tribalizmus és fétis,
és most
irdatlan moloch, amint másik irdatlan molochot
dolgoz fel a mi kedvünkért.
felejts a plázában, ahogy fejemmel a polcok között
kínlódom, hogy hallgathassam a távoli hangokat.
ne ijedj meg, kicsi kínai,
ne kerülj el senkit és ne kímélj semmit.
én szeretlek, de nem tudlak megmenteni.
szeretlek, szégyentelenül hordom a kémiával festett pólót,
amiért elbasztad az egészségedet.
a szenvedésed számszerűsíthető és integrálható
a piaci stratégiákba. szadizmusból hallgatom.
fizettem ezért.
HORVÁTH BENJI fordításai
Ovio Olaru 1993-ban született Nagyszebenben. Első verseskötete (Pilotul, 2014, Charmides) elnyerte a Romániai Írók Szövetsége debütdíját, illetve jelölték a rangos Mihai Eminescu-díjra. Fenti vers a Proxima B (2017, Charmides) című kötetéből való. 2016 óta a kolozsvári Nepotu’ lui Thoreau irodalmi kör moderátora.
