.svg)
Szeptember 15-én, pénteken, Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész – bár ő nem tartja magát annak –, volt a nagyváradi Törzsasztal új évadának első vendége, számos nagy sikerű könyv, többek között az Így szerettek ők 1-2, Festői szerelmek, Igazi hősök – 33 magyar, Merész magyarok – 30 emberi történet szerzője. A Várad folyóirat, a Holnap Kulturális Egyesület és a Szépírók Társasága által szervezett beszélgetésre a már megszokott helyszínen, az Illyés Gyula könyvesboltban került sor. Szűcs László bevezetője után, melyben ismertette a hamarosan kezdődő Holnap Feszt, valamint a novemberi Könyvmaraton programját, az íróval Kőrössi P. József beszélgetett.
Nyáry Krisztián kutatási területe a 19. század első felének magyar költészettörténete. Az Így szerettek ők történeteit az író először a saját Facebookon-oldalán publikálta, ahol 35 ezer követője körében nagy sikert aratott. A történeteket szórakoztató ismeretterjesztésnek szánta, célközönségének pedig a nem irodalommal foglalkozó embereket tekintette. Nem vallja magát irodalomtörténésznek, mivel azt egy szakmának tekinti, amihez szükséges egy akadémiai karrier, kutatási terület, publikációs lista és folyamatos publikálás, ő inkább irodalmárnak, irodalommal foglalkozó embernek tartja magát. A történeteket elsősorban barátai szórakoztatására írta, véletlenül keveredett bele az úgynevezett middlebrow műfajba. A middlebrow az átlagember számára is könnyen érthető és emészthető, mégis irodalomtörténeti háttérrel bíró történetmesélést jelent. Nem a történetek feltétlen hitelességére, hanem inkább a szórakoztatásra helyeződik a hangsúly, anélkül, hogy átmenne bulvárba. Emberi történetekről, emberekről mesél, akik lehetnek akár írók is. Nyáry Krisztián célja az ismert párkapcsolatok bemutatásával az, hogy közelebb hozza az írót, költőt, mint embert, kedvet csinálva ezzel a művek elolvasásához.
Természetesen egy vers akkor is élvezhető, ha semmit sem tudunk a szerzőjéről, viszont ha ismerjük a társadalmi hátteret, élethelyzetet, a szerző magánéletének részleteit, maga a mű sokkal értelmezhetőbbé válik, sokkal többet képes nyújtani. „A magyar irodalomtudomány, mint minden leíró bölcsészettudomány egy elzárkózó, arisztokratikus valami, egy várfal mögött van. Igazából nem csináltam mást, csak kinyitottam néhány ablakot és ajtót, és akkor más is belelát” - vallja Nyáry. Az „ajtónyitogatás” sikerét alátámasztja, hogy olyan emberek akik nem olvastak például Szabó Lőrinc verseket, ennek alapján elmennek a könyvtárba és Szabó Lőrinc kötetet keresnek, ami boldoggá teszi a szerzőt, mivel erre az olvasásnépszerűsítő funkcióra nem számított. Az első visszajelzés Székelyudvarhelyről érkezett, egy könyvtárostól akinek elmondása szerint érzékelhetően megnőtt azoknak az olvasóknak a száma, akik Nyáry Krisztián épp aktuális írásában megjelent költő/író műveit keresik. A beszélgetés alatt Kőrössi P. József és a szerző több híres személyiség élettörténetére is kitért, melyek az említett könyvekben jelennek meg, mint Petőfi, Szabó Lőrinc, Kölcsey vagy Tersánszky Józsi Jenő.
Kőrössi P. József és a szerző a tavaly megjelent Festői szerelmek című kötetből Batthyány Gyula tragikus sorsú festő izgalmas élettörténetét, a Lotz Károly és nevelt lánya közötti vitatott kapcsolatot, valamint Márffy Ödön és Csinszka szerelmét ragadta ki és mutatta be a közönségnek. Az Igazi hősök című kötetből a féllábú olimpikon, Halassy Olivér életét ismerhettük meg, aki annak a példája, hogy egy teljesen vert helyzetből egy ember hogyan képes felállni.
Kőrössi kérdésére, hogy támadták-e valamelyik könyve miatt, az író elmondta, hogy nem, sőt, a Facebookon megjelent írások után rendszerint órákon belül előkerült egy rokon vagy ismerős aki személyes élményekkel egészítette ki a leírottakat. Egyetlen esetben fordult elő, hogy egy író végrendeletében meghagyta, hogy kizárólag az jelenhet meg róla, amit ő megjelentetett magáról.
A beszélgetés után a szerző dedikálta könyveit, melyeket a helyszínen is meg lehetett vásárolni.
