.svg)
Lovas Ildikó: Amikor Isten hasba rúg. Forum, Újvidék, 2020.
Lovas Andrea Amikor Isten hasba rúg című szövege különös erejű és célú fikció. Elsősorban az alcímben jelölt Rekonstruálás, mely Csáth Géza élettörténete körül legközelebbi családtagjai gyászmunkájának, gondolatfolyamainak ad hangot. Így jön létre a dráma, amelyből a szerző fokozatosan kiírja a „tragikus hőst”, és a „kart” állítja a helyébe: Csáth Géza anyjának, feleségének és lányának egymásra tevődő, párhuzamos szólamait. A felcserélhető szerepek (anya, nagymama, lány, Kisolga – Jónás Olga, a feleség a fiatalon elhunyt anya, Decsy Etelka helyébe lép; a maga rendjén ő is anyává válik, lánya, Kisolga pedig továbbviszi nevét), visszatérő motívumok és ismétlések révén Lovas szimultán hallatja a három nő hangját. Ez a lüktető próza, melyből észrevétlenül ocsúdik fel belső rím és ritmus – mint egy visszhang, melyre homályos emlékként eszmél rá az olvasó – rituálészerűen hömpölyög. A szül(et)és, a szerelem és a halál fenséges misztérium a gyerek, a szerető és a gyilkos Csáth alakjához igazodó anya és feleség számára. Mindez ugyanakkor megközelíthetetlen, rideg mítosz és elháríthatatlan botrány az életutak és traumák örökösének, Kisolgának.
Ennek a nézőpontnak a hangsúlyozása hívja fel a figyelmet Lovas Ildikó másik fontos célkitűzésére. Az irodalomtörténetet célzó lényeges etikai problémát állít szövege középpontjába: nyilvánosság elé tárható-e, amit egy szerző magánhasználatra ír? Az Amikor Isten hasba rúg válasza egyértelmű nem: „A naplók? Azok földhöz vágtak engem. Szaladgáltam fűhöz-fához, dühös, könyörgő, felháborodott leveleket firkáltam kiadóknak, szerkesztőségekbe, a személyiségi jogaim, a családom múltjához való jogaim, legalább előjogom, anyám emlékéhez való jogom, a nő, az asszony, az anya, a lány jogán írtam” (104–105.). Lovas Ildikó rehabilitációs alternatívát mutat fel: fikciót ír, de a fókuszváltáshoz valós dokumentumokat, napló- és interjúrészleteket használ fel, a kézirattal megkeresi Csáth Géza élő leszármazottait, és a kötet illusztrálására Czér Fannit, Csáth Géza dédunokáját kéri fel. Lovas az irodalmat választja a bocsánatkérés gesztusaként.
