Moszkvától Háromszékig az ördöggel

Az ördög Moszkva után Háromszékre látogat, és annak rendje-módja szerint tartja meg kápráztató feketemágia-szeánszát, toboroz magának boszorkányt és szervezi meg fényűzően borzongató bálját. Sorolhatnánk még az elemeket, amelyek szorosra vonják a kapcsolatot Bogdán László Az ördög Háromszéken, illetve Bulgakov A Mester és Margarita című regénye, azonban fontosabb talán a különbségek megnevezése. Hiszen érezzük, látjuk, hogy a megidézett irodalmi hagyomány remekül működik az 1950-es évek képzeletbeli székely falujában, Felsőtáborban is.
Felsőtábor az a fiktív prototípus-falu, amelybe Bogdán László szocreál ponyvájának cselekményét helyezi. Prototípus, mert a bevezető tanúsága szerint számos valódi háromszéki falu tulajdonságait ötvözi: például majd’ mindenki állandóan iszik. Fiktív voltából fakadóan már-már komikus, hiszen a falu szülöttei az ország súlylökő bajnoka és legnevesebb bűvésze is. Emellett pedig a szocializmus rettegett tábornokai a falu melletti kastélyból szervezik szórakoztató vadászataikat. Hogy pontosan mire vadásznak, azt talán csak az ördög tudja. Azt viszont, hogy létezik-e az ördög, és hogy mi az, ki az, végig jótékony és titokzatos homály fedi a szemtanúk beszámolóiban, valamint a híres bűvész ükunokájának szólamában – ő lévén elsődleges elbeszélőnk.
A regény groteszk nosztalgiával írja le a kijelölt korszak félelmeit, az események abszurditását, a sarokba szorítottság és kiváltságosság közötti véletlenszerű fordulatokat. Mindez annak a keserű iróniának és emelt fővel viselt rezignációnak tudható be, mely alapvető jellemzője a regény „forrását” képező két karakternek: Asperján Rebeka szakácsnőnek és Hutera Béla hölgyfodrásznak. A két szereplőt nagyon hasonló módon fosztotta meg a hatalom életeik alapvető elemeitől: családtól, társadalmi foglalkozástól és pozíciótól. Visszatekintéseiket mégis a humor különböző válfajai határozzák meg, mintegy arra utalva, hogy a megélt tragédiák abszurd volta másképp talán fel sem fogható, el sem mondható.


Bogdán László, Az ördög Háromszéken. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2015. (Székely könyvtár, 40.)