Mikor dobjuk le a téli bundát?
XXXVII. ÉVFOLYAM 2026. 02. (928.) SZÁM – JANUÁR 25.%2C%20f%C3%A9m%2C%20s%C3%B3%20(1).jpg)
Finn szólások magyar szemszögből nézve
A nyelv olyan, mint egy formálható anyag, amely állandó mozgásban és változásban van, és az a gazdag képzeletvilág, ami benne rejlik, gyakran szólásokban is fellelhető. A magyar nyelv rendkívül gazdag, ha szólásokról beszélünk: Bárdosi Vilmos szólástára például 14 000 szólást, közmondást és helyzetmondatot tartalmaz, és mégis könnyen találhatunk olyat is, amelyik nincs benne, vagy amelyik nem is létezik, hanem spontán módon kitalált, de mégis érthető az olvasó számára. Például a piros a paradicsom, de kukacos vagy az úgy megy, mint a megkent kerék és a vén fából nem lesz gerenda kitalált szólások, amelyek egyik gyűjteményben sincsenek benne, mégis meg tudnánk győzni bárkit az eredetiségükről, és nem esne nehezünkre megérteni őket. Ha most az olvasó elgondolkodik ezeken, mielőtt tovább folytatná az olvasást, akkor több mint valószínű, hogy ugyanazt a jelentést kapcsolná ezekhez a kihelyezésekhez, mint az, aki kitalálta őket: a piros a paradicsom, de kukacos szólásnak hasonló a jelentése ahhoz a jól ismert kifejezéshez, hogy a látszat csal; az úgy megy, mint a megkent kerék azt jelenti, hogy úgy megy, mint a karikacsapás; a vén fából nem lesz gerenda pedig azt, hogy a kutyából nem lesz szalonna, vagy azt, hogy öreg korában nehezen tanul már az ember, és elvesztette azokat a tulajdonságait, amiket fiatalon magának mondhatott, vagyis jó addig hajlítani a fát, amíg fiatal.
A szólások és közmondások világa akkor is megmutatja kreatív jellegét, amikor le kell fordítanunk őket. Amikor metaforikus nyelvvel van dolgunk, nem szó szerint fordítunk, hanem a célnyelvben rejlő hasonló jelentésű szólásokat keresünk. De mi lenne, ha nem ezt tennénk? Ez a rövid tanulmány finn szólásokat értelmez magyar nézőpontból, figyelembe véve szó szerinti és metaforikus jelentésüket is, ugyanakkor azt, hogy a nyelv, a kultúra és a különböző világnézetek mit tárhatnak fel. A finn szólásokat három szemszögből nézzük: az első csoportban olyan szólások és közmondások szerepelnek, amelyek szó szerint lefordítva is érthetőek magyarul, a második csoportban olyan kifejezéseket tárgyalunk, amelyek félreérthetőek vagy érthetetlenek a magyar olvasó számára, hogyha szó szerint értelmezzük őket, az utolsó csoportban pedig azokat, amelyeket csak akkor érthetünk, ha ismerjük a finn kultúrát. Mindenik esetben azt is megnézzük, hogy milyen magyar szólásokat lehetne használni akkor, ha megkeresnénk a finn kifejezések magyar párját vagy párhuzamát.
Szólások, amelyek magyarul is érthetőek
1. Úgy nézi, mint az olcsó kolbászt.
Katsoa kuin halpaa makkaraa.
A finn nyelvben a kolbász és a virsli (makkara, nakki) gyakran előfordul szólásokban és más állandósult szókapcsolatokban. Gyakori kifejezés például a helppo nakki, ’könnyű virsli’, ami akkor használatos, amikor valami könnyen megy, különösebb erőfeszítés nélkül elvégezhető, vagyis olyan, mint a gyerekjáték. A kolbász magyar szólásokban is előfordul, például ha mindenünk megvan, és nagy a jólét, akkor kolbászból van fonva a kerítés, tehát jólétre, illetve annak hiányára utalunk olyan változatokban, hogy nincs kolbászból fonva a kerítés. Az úgy nézi, mint az olcsó kolbászt, katsoa kuin halpaa makkaraa szólás ugyan nem rendelkezik közvetlen magyar megfelelővel, jelentéséből azonban könnyen következtethetünk arra, hogy megvető, lenéző attitűdöt fejez ki. A magyar semmibe vesz, illetve kutyába sem vesz kifejezésekhez áll közel.
2. Drága, mint az eper.
Maksaa mansikoita.
Az, hogy „drága, mint az eper”, maksaa mansikoita (’nagyon drága’), akár magyar szóláshasonlat is lehetne, mert az eper nálunk is drága. Finnországról gyakran az erdei gyümölcsök jutnak eszünkbe, és ez nem véletlen: az áfonya az utak mentén is nő, és számos olyan ehető bogyós növény található ott, amely nálunk egyáltalán nem terem. Finnországban azonban az epret termesztik, nem vadon nő, mint sok más, országszerte népszerű erdei gyümölcs. Talán ebből is fakad, hogy az eper nem olyan olcsó, mint más gyümölcs, például az áfonya. A magyar megfelelője ennek a jelentésnek a méregdrága, illetve formai szempontból közelebb áll hozzá a drága, mint a hegedűszó.
3. Lefolyik, mint lúd hátáról a víz.
Valua kuin vesi hanhen selästä.
A magyarban számos olyan szólás létezik, amely állattartáshoz kapcsolódik, vagy a gazdálkodás témaköréből merít olyan specifikus példákat, amelyeket aztán általánosabb jelentéssel használ. Ilyen például a sok lúd disznót győz, ha a korpa közé keveredsz, megesznek a disznók, és így tovább. A lefolyik, mint lúd hátáról a víz, valua kuin vesi hanhen selästä olyan esetet illusztrál, ami számunkra is ismerős, és a jelentését sem túl nehéz megfejteni, hiszen nekünk is van egy nagyon hasonló szólásunk, ami nemcsak jelentésében, hanem formájában is hasonlít a finnre: lepereg valakiről valami, mint kutyáról a víz. Bár ezt gyakran akkor használják, amikor a szidásnak nincs hatása valakire, a magyar és a finn szólás azt is jelenti, hogy valaminek nincs meg a várt hatása, vagyis falra hányt borsó.
4. Mocsárban van.
Olla suossa.
Sok nyelvben gyakoriak az olyan kifejezések, amelyek egy nehéz helyzetet egy hellyel kapcsolnak össze. Ilyen ez a finn szólás is: valaki benne van a mocsárban. Bár finn szemszögből nézve ez a helyzet sokkal inkább utalhat hétköznapi esetre, hiszen Finnország közel 30 százalékát nedves, mocsaras vidékek borítják, nálunk is megállná a helyét. A mocsaras helyek veszélyt jelentenek, ezért ez a szólás nem igényel részletesebb magyarázatot, azt jelenti, hogy valaki rossz, veszélyes helyzetben van. Mi úgy mondanánk, hogy benne van a pácban, de a mocsárban van is lehetne magyar szólás.
Szólások, amelyek félreérthetőek vagy érthetetlenek magyarul
1. Úgy működik, mint vonaton a vécé.
Toimii kuin junan vessa.
Első olvasásra ez a finn szólás sok ellentétes gondolatot ébreszthet a magyar olvasóban. Lehet, hogy kénytelenek vagyunk még egyszer elolvasni, hogy vajon nem arról van mégis szó, hogy nem működik, mint vonaton a vécé? És ha mégis az a szólás helyes változata, hogy úgy működik, mint vonaton a vécé, a jelentése nem egyértelmű, és lehet, meglepő is, hogy ezt akkor használják, amikor valami nagyon jól működik. Bár a finn és a magyar vonatokon lévő vécék összehasonlítását most kihagynám, ha jobban átgondoljuk, érthető az itt rejlő logika: hogyha a vonaton a vécé csak egy lyuk, akkor nincs semmi bonyolult része, amelyik elromolhatna. A magyarban azért inkább azt mondjuk, hogy úgy megy, mint a karikacsapás.
2. Ledobja a téli bundát.
Heittää talviturkki.
Nem csoda, hogy ez a cikk címe, hiszen szorosan kötődik a finn kultúrához, akkor is, ha nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent, nem meglepetés, hogy a finn szólások között ilyen is van. Ennek a szólásnak nincs is magyar megfelelője, hiszen olyan helyzetet ír le, ami nálunk nagyon ritka, ugyanis a kifejezés az első alkalomra utal, amikor a tél után először megy valaki úszni tóba vagy tengerbe. Nem az első nyári fürdésre utal, hanem arra az időszakra, amikor a jég már elolvadt, és újra lehet menni úszni a természetbe. A téli bunda pedig itt inkább az állatokhoz hasonló téli bundára vonatkozik, és nem egy ruhadarabra.
3. A saját földem eper, a másoké áfonya.
Oma maa mansikka, muu maa mustikka.
A finn nyelvben az erdei gyümölcsök, különösen az eper és az áfonya, gyakran jelennek meg szólásokban, mint azt az előző példában is láttuk. Az eper és az áfonya közötti értékkülönbség különösen nyilvánvaló a finn Oma maa mansikka, muu maa mustikka közmondásban (’a saját földem eper, a másoké áfonya’), vagyis ami a miénk, az értékesebb, mint az idegen. Jelentése a magyar mindenhol jó, de a legjobb otthon mondáshoz áll közel, ugyanakkor a képi alapja kifejezetten finn kulturális tapasztalatokra épül. Finnországban az áfonya széles körben, vadon nő az erdőkben és közterületeken, akár az utak mentén is, míg az eper termesztett növény, amely gondozást, munkát és saját földet feltételez. Ennek következtében az eper a „sajáthoz”, a gondosan ápolt és értékes javakhoz kapcsolódik, míg az áfonya a könnyen hozzáférhető, közös, vadon termő erőforrások szimbóluma.
4. madártej
linnunmaito
A madártej szó a magyar nyelvben egy édes desszertet idéz fel, amely sokak számára gyerekkori emlékekhez kötődik. A finn megfelelő azonban egészen más jelentést hordoz. Mint korábban láthattuk, Finnországban a tavakban való fürdés gyakran az évszaktól függetlenül is népszerű tevékenység. Ehhez a tapasztalathoz kapcsolódik a finn kifejezés is: a „finn madártej” olyan (tó)vizet jelöl, amely kellemesen meleg. A két jelentés tehát teljesen eltér egymástól, ami a magyar nyelvhasználó számára könnyen félreérthető lehet.
Szólások, amelyeket csak akkor értünk, ha ismerjük a finn kultúrát
1. Nem úgy ment, mint Strömsőben.
Ei mennyt niin kuin Strömsössä.
Egy másik kulturális jellegű szólás az ei mennyt niin kuin Strömsössä, ’nem úgy ment, mint Strömsőben’, amely egy finn televíziós műsorra utal, ahol minden mindig ideálisan sikerül. A kifejezés azt jelenti, hogy valami nem ment zökkenőmentesen, nem volt tökéletes. Magyarul ezt olyan fordulatokkal lehet visszaadni, mint a nem fenékig tejfel vagy a nem leányálom.
2. Érkezik, mint Manunak a vacsora.
Tulla kuin Manulle illallinen.
A fenti szólás, valamint annak tagadó alakja, az Ei tullut kuin Manulle illallinen (’nem úgy jött, mint Manunak a vacsora’) gyakran használt kifejezés Finnországban. A szólás Mauno Koivistóra utal, aki Finnország kilencedik elnöke volt, 1982 és 1994 között. A kifejezés hátterében az a feltételezés áll, hogy az államfőt kiszolgálták, így számára a vacsora minden különösebb erőfeszítés nélkül elérhető volt. Ennek megfelelően a szólást akkor használják, amikor valami könnyen megszerezhető, illetve akadálymentesen, erőfeszítés nélkül történik. A tagadó formája ezzel szemben arra utal, hogy az adott dolog nem adódik magától, és ebben a jelentésében jól párhuzamba állítható a magyar ne várd, hogy a sült galamb a szádba repüljön szólással.
3. Úgy beszél, mint Runeberg.
Puhua kuin Ruuneperi.
Ez a szólás csak akkor érthető, hogyha tudjuk, ki volt Ruuneperi, vagyis Runeberg. Johan Ludvig Runeberg Finnország nemzeti költője volt 1804–1877 között, és főként arról ismert, hogy ő írta a finn himnusz szövegét. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a szólás olyanokra vonatkozik, akik választékosan, költőien beszélnek. Nehezebb magyar párhuzamot találni, mert sajnos nincs olyan magyar szólásunk, hogy úgy beszél, mint Petőfi, a szónokol, prédikál metaforákhoz pedig pejoratív jelentés is társul, míg a finnhez nem. Magyarban az úgy beszél, mint a kocsis formai szempontból hasonló, de jelentésében ellentétes a finn szólással.
4. A tejesvonattal tér haza.
Palata/tulla maitojunalla kotiin.
Ennek a szólásnak sokkal homályosabb a jelentése, mint az eddigieknek. A finn szólás: palata maitojunalla kotiin, ’a tejesvonattal tér haza’, azt jelenti, hogy egy terv meghiúsult, vagy valaki kudarcot vallott. A kifejezés a második világháború idejéből származó katonai szlenghez kapcsolódik: a „tejesvonatok” eredetileg élelmiszert szállítottak, de a katonákat is ezzel a vonattal küldték haza, hogyha kitették őket a katonaságból. Ez nagy szégyennek számított. Ma a kifejezést tágabb értelemben használják, például akkor, ha valakit kitesznek az iskolából vagy valamiben nem jár sikerrel. Magyarul a felsül vagy lejáratja magát kifejezések állnak hozzá a legközelebb, vagy a képszerűbb hamuba esett a pecsenyéje.
Ahogy a fenti példák is szemléltetik, az idegen kultúrák szólásai rendkívül gazdag információforrást jelentenek, amelyek segítségével mélyebb betekintést nyerhetünk a szóban forgó kultúra értékrendjébe, gondolkodásmódjába és világképébe. Nem véletlen, hogy a nyelvet gyakran a társadalom tükreként említik: a szólások és közmondások nem csupán nyelvi jelenségek, hanem egy nép szemléletmódjának lenyomatai. A finn nyelv esetében ez különösen igaz; bár sok szólás ugyan eltér a magyar nyelv logikájától, mégis gyakran meglepően érthetőek számunkra is.
(A cikk az MTA Domus Programja által támogatott tevékenység keretében jött létre.)
Bibliográfia
Bárdosi, V. (2015). Szólások, közmondások eredete: frazeológiai etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó. doi.org/ISBN:978-963-409-186-8
Bárdosi, V. (főszerkesztő). (2003). Magyar szólástár: Szólások, helyzetmondatok, közmondások, értelmező és fogalomköri szótára. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kielikello. (n. d.). Finn nyelvművelő portál. Kotimaisten kielten keskus / Kotus. kielikello.fi
Kielipankki. (n. d.). Finn nyelvi bank. Kotimaisten kielten keskus / Kotus. kielipankki.fi/korp
Muikku-Werner, P., Jantunen, J. H., & Kokko, O. (2008). Suurella sydämellä ihan sikana: Suomen kielen kuvaileva fraasisanakirja. Helsinki: Gummerus. ISBN 978-951-20-7156-2
O. Nagy Gábor (1979). Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete (3. bővített kiadás). Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 963-280-745-6
Sananslaskuja. (n.d.). Finn közmondások online adatbázisa. sananlaskuja.fi
Tótfalusi, I. (1997). Színes szinonimaszótár. Budapest: Háttér Kiadó. arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-szines-szinonimatar-F9792/
Urbaani Sanakirja. Finn szlengszótár. urbaanisanakirja.com