.svg)
A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül, augusztus 25-én Li Zhen Árpád műfordítóval és kínai Magyarország-kutatóval beszélgetett Maksay Ágnes szerkesztő-rendező az MCC Lounge-ban. Az előadáson kiderült, hogy miért pont Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő Kínában és hogyan kezdődött a szerző verseinek kínai nyelvre való lefordítása.
Li Zhen Árpád a pekingi idegen nyelvi egyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakon, 2000-ben Magyarországra költözött, 2019-ben kétnyelvű kötetet adott ki Petőfi Sándor szerelmes versei címmel, 2021-ben pedig elnyerte a Magyar Kultúra Lovagja címet.
Li Zhen elárulta, hogy rendkívül izgatott volt, mielőtt Kolozsvárra utazott, hiszen Petőfi-kutatóként tudja, hogy ezen a helyen jelent meg az első kínaira fordított Petőfi-vers Wilhelm Schott tollából. A Reszket a bokor, mert… című költemény mandarin nyelven az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok című folyóiratban került közlésre, 1880 áprilisában. Li Zhen elmondta, hogy Petőfi népszerűsége a huszadik század első felében vette kezdetét, amikor a kínai nyelv megújításának kulcsfigurájaként számontartott Lu Hszün 1908-ban egy cikket írt Petőfi életéről, majd továbbra is folytatta kutatását a költőről, és 1925-ben már hat darab versét fordította le. 1929-ben Lu Hszün Shanghajban találkozott Baj Mang-gal, aki német nyelvről fordította le Petőfi életrajzát. Lu Hszün és Baj Mang közösen folytatták a munkát az Áradat című irodalmi lapban, és egyre több Petőfi-fordítás látott napvilágot. A János vitéz 1931-ben jelent meg, eszperantóból fordította le Szun Jung. Az első önálló kötetre 1940-ben került sor, Tan Ce-Hao fordította le japán nyelvről 25 versét Petőfinek. Hamarosan magyarról is elkezdték fordítani a költő líráját, Hszing Van-seng által Petőfi összes versét kiadták mandarin nyelven 6 kötetben.
Li Zhen elmondta, hogy Lu Hszün egyik írásában Baj Mang barátjáról emlékezett, akit a Kuomintang-kormány elleni tevékenység miatt végeztek ki. Ebben az írásban jelenik meg a Szabadság, szerelem! című vers is, ami ezáltal már 1949-ben bekerült a kínai tankönyvekbe, és ez számít a legismertebb Petőfi-versnek Kínában. Érdekességképp megmutatta, hogy Petőfinek három városban is fellelhető szobrai vannak Kína területén.
Maksay Ágnes kérésére Li Zhen saját fordításaiból is felolvasott. Elmondta, hogy nyilvánvalóan adódnak különbségek a két kultúra és nyelv között, valamint számos alkalommal nehéz olyan kínai írásjelet találni, ami a rímnek és mondanivalónak is megfelel. Hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy a magyar nyelv gazdag ragozási rendszere és a hangsúlyos szórend szinte teljesen hiányzik a kínai nyelvből, amely inkább izoláló és tonális nyelvnek számít.
A szakember szerint Petőfi múltbeli sikerét Kínában egyrészt az akkori forradalmi szellemiséggel és helyzettel való azonosulás, a hasonló társadalmi sorsok is előidézhették. Li Zhen elárulta, hogy legközelebb szeretne egy olyan kötetet, amelyben az irodalmi korszakok meghatározó magyar költőit foglalja össze.
