Magyar foci a szocializmusban
XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 7. (813.) SZÁM – ÁPRILIS 10.
„Az írás személyes vonatkozású részei és betétei semmiképpen nem kívánnak többek lenni egyszerű magánmitológiánál – ám a szokványos históriának mégis lehetnek érdekes elemei és váratlan fordulatai. Adhat némely fogódzót eljövendő, szerencsésebb korok művelődés- és társadalomtörténészeinek, szociológusainak” – írja e kötet bevezetőjében Borsi-Kálmán Béla. A szerző, aki egy időben történész, író, nyugdíjas diplomata és egykori tehetséges labdarúgó, ennek megfelelően is választotta meg e terjedelmes könyv témáját. Puskás Ferencről jelent meg már könyve, ugyanakkor e legutolsó munkája is sok új információt tartalmaz.
Ennek megfelelően e könyve sem csak kimondottan Puskásról szól, habár sok az életrajzi adat mind az egykori legendás balösszekötőre, mind pedig az Aranycsapat tagjaira, valamint a későbbi futballistagenerációk markáns egyéniségeire, mint például Albert Flóriánra vagy Varga Zoltánra vonatkozóan is. A kötet nem egyszerű sporttörténelmi munka, sokkal inkább egyfajta keresztmetszete a szocializmus kori és kisebb mértékben a rendszerváltást követő magyarországi társadalmi-kulturális trendeknek, valamint egyfajta reflexió arra vonatkozóan, hogyan lehetett és lehet érvényesülni bizonyos közegekben. A kötet alcíme fejezi ki talán a legjobban ezt a tendenciát, ugyanis a futballvilág nagyítóján keresztül a szocialista Magyarország hatalmi viszonyaira, berendezkedésére is rálátást nyújt.
A gazdag dokumentáció kapcsán figyelemre méltóak a levéltári források, elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában felellhető belügyi hírszerzési dossziék. Ezek alapján a szerző rekonstruálja azt a hírszerző-kémelhárító közeget, mely a szocializmus magyar labdarúgását körülvette, olykor segítette, máskor pedig gátolta azt. Már csak ez is érdemessé teszi a könyv olvasását, mivel e téren sok új, olykor meglepő információt is magába foglal, jó pár köztiszteletben álló személyiség ügynökmúltja tárul az olvasó szeme elé (többek között kiderül, hogy kik rejtőztek a Galambos, Vasutas, Eperjesi és egyéb informátori fedőnevek mögött). Aki csak a futballistaanekdoták iránt érdeklődik, az is megtalálja benne maga számára az olvasnivalót, ugyanakkor számolnia kell azzal, hogy Borsi-Kálmán Béla szövege jóval magasabb színvonalú a sportújságok nosztalgiarovatainak sztorizgató, humorizáló stílusánál. Mindenképpen árnyalt és a maga mozaikszerűségében viszonylag teljes képet nyújt arról a közegről, melyben a magyar foci gyors felemelkedése, majd ezt követően hosszas hanyatlása lehetővé vált.
Borsi-Kálmán Béla: Az Aranycsapat és ami utána következik. Adalékok a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer történetéhez a futball tükrében. Kortárs Kiadó, Budapest, 2019.