Lehetőség egy regény-rejtély megfejtésére és az újraértelmezésre
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 06. (716.) SZÁM – MÁRCIUS 25.
Kuncz Aladár: Felleg a város felett, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2016.
1913-ban Szentgyörgyi Tamás, a Párizsból érkezett állami reáliskola új igazgatója elfoglalja állását Oltváron. Azt hihetnők, hogy ez egy mindenki által jól ismert, egyszerű regénykezdet, amelynek sem helyszíne, sem cselekményei nem tudják a szokottnál jobban lekötni a figyelmet. Kuncz Aladár a Fekete kolostorral jelentős sikereket szerzett, regénye kivívta az irodalmi kánonban a méltó helyét, míg a Felleg a város felettet a kritikusok véleménye a nem annyira sikeres alkotások tömkelegébe szorította be.
Hihetetlen kegyben részesül azonban napjaink olvasója, hiszen nemcsak a trilógia első kötetét, az Erdélyi Helikon 1929–1930-as lapszámaiban megjelent folytatásos regényt veheti kezébe, hanem az eltervezett két kötet folytatásába, illetve a mű kisebb kiegészítéseibe is bepillantást nyerhet a megtalált kéziratnak, gépiratnak köszönhetően. Az autográf kézirat, gépirat és a folyóiratban közölt szöveg által rekonstruálhatóvá válnak a teljes trilógia alapvető kérdései és problémái, amelyek nemcsak a művelt igazgató életét övezik és határozzák meg, hanem a kor, illetve a helyszín háború előtti hangulatát az érdeklődők szemei előtt egyaránt megfestik. A filológiai ínyencségek a tulajdonnevek érdekes változását, a korszak és helyszín valós személyeivel való megegyeztetését, a regénymegírás időpontjának kérdését mind magukba foglalják.
Kuncz mestere az illúziókeltésnek és megtévesztésnek: olyan megoldásokat talál a regény helyszínének, Oltvárnak a megteremtésében, amely ugyan emlékezteti az olvasóközönséget Kolozsvárra, de explicit módon mégis kizárja a kettő azonosságának lehetőségét. Az arisztokrata réteg megelevenítése, a vallási felekezetek sokszínűsége, a polgárság egyvelege mind-mind fontos szerepet kapnak Szentgyörgyi életében, akit a könyvekből ismert szerelem, az önmagára találás, az élet lehetetlenségeiből való kiábrándulás vezérel a városlakók életének jobbá tételében.
A regény kalandossága az újonnan felfedezett szövegtöredékeknek tulajdoníthatóan új értéktöbblettel és jelentésrétegekkel gazdagodik, miközben a talány képe a (még) nem ismert hiányzó oldalak miatt továbbra is fantáziánk előtt lebeg.