Krusovszky Dénes nagyváradi estjéről

November 10-én a Törzsasztal vendégeként ezúttal Krusovszky Dénest köszönthettük. A havonta megrendezett kerekasztal beszélgetéseket a Várad Folyóirat és a Holnap Kulturális Egyesület szervezi, és már szinte hagyománnyá váltak a nagyváradi közönség számára. Az Illyés Gyula könyvüzletben, ahogy ezt már megszokhattuk, most sem maradt egyetlen üres szék sem.

Krusovszky Dénest, aki József Attila-díjas költő, író, műfordító, kritikus és szerkesztő, Kőrössi P. József és jómagam mutattuk be a nem kis számban összegyűlt hallgatóságnak. Debrecenben született, bár elmondása szerint, ezen kívül kevés dolog köti ide, inkább turistaként mozog a városban. Gyermekkorát Hajdúnánáson töltötte. Évekig Budapesten, jelenleg pedig Bécsben él.
Krusovszky a Telep Csoport egyik alapítójaként is ismert. A Telep fiatal költők önszerveződő csoportja volt, aminek tagjai közt említette Pollágh Pétert, Sopotnik Zoltánt, Nemes Z. Máriót, Dunajcsik Mátyást, Szabó Marcellt, Sirokai Mátyást, Deres Kornéliát és Bajtai Andrást. A csoport háttértörténete még a középiskolai évekhez nyúlik vissza. Néhányuk a sárvári írótáborban ismerkedett meg, ami a 60-70-es évektől napjainkig minden évben megrendezésre kerül. A következő találkozás a „telepesekkel” egy szigligeti JAK-táborban történt. Ekkor döntöttek úgy, hogy ezeket az éves találkozásokat gyakrabban meg kellene rendezni, mondjuk hetente vagy kéthetente Pesten. A könnyebb átláthatóság érdekében az albérleti felolvasások anyaga felkerült egy blogra, amit a Telep tagjai visszaolvashattak, véleményezhettek vagy különböző észrevételeket fűzhettek hozzájuk. Ez egy zárt körű online szférának indult, de azt vették észre, hogy elkezdik olvasni számukra ismeretlen emberek is. Innen a szövegek átkerültek nyomtatott irodalmi folyóiratokba, majd 2009-ben megszületett a Telep-antológia, a Scolar Kiadó gondozásában.

Ezt követően a Versum Onlineról beszélgettünk, ami 2013-től működik. A Vesum egy olyan honlap, ami versfordításokkal foglalkozik. A fordítások mellett kritikák és esszék is szerepelnek az oldalon. Krusovszky fontosnak tartja, és így volt ez a Telepen belül is, hogy ugyanúgy olvassanak külföldi irodalmat, mint magyart. Elmondása szerint a Lyra Mundi és a Napjaink Költészete című sorozatokon szocializálódott, amik körülbelül 1995-ben szűntek meg, viszont úgy vette észre, hogy az olvasói oldalról igenis van igény a külföldi fordításokra, tehát a Versum hiánypótló szerepet is vállal. A kiadók nem nagyon szeretnek külföldi lírát kiadni, mert nem nagyon lehet eladni.
A Versum egy vers-adatbáziként is működik, az összegyűjtött fordítások visszakereshetők az oldal adatbázisában, emellett linkek segítségével próbálják interaktívvá tenni a felületet, amikre rákattintva az olvasó megtalálja az eredeti szöveget is. Kőrössi P. József felvetette a kérdést, hogy mennyire fontos az, hogy minden generáció újrafordítsa a maga számára a fontosabb irodalmi műveket. Krusovszkyék is erre törekszenek a világirodalmi líra terén, és talán ez könnyebben megvalósítható mint a prózai szövegek esetében. Kőrössi kérdésére hogy, lehet-e nyersanyagként kezelni az idegennyelvű szöveget és, hogy amikor ő fordít, Krusovszky vers születik-e, a költő azt válaszolta, hogy bizonyos értelemben igen, viszont különböző fordítói attitűdök és fordítói iskolák vannak. Egyik fordítás nem radírozza ki a másikat, de ő inkább tartalomkövető fordítónak vallja magát, azt szeretné, hogy annyira megértse az eredeti szöveget, hogy abból egy olyan magyar verziót csináljon, ami nem erőszakolja meg az eredetit. Bizonyos stíluselemekben muszáj benne lennie a fordítónak is az átadott szövegben, de nem akarja, hogy Krusovszky-versekként olvassák ezeket. A fordításnak jól megszólaló magyar versként kell „működnie”, azt el kell engedni, hogy egy az egyben az eredeti tükörfordítása legyen.

Saját bevallása szerint, jobban szeret drámai szövegeket olvasni, mint megnézni színpadi változatban, előadásként. Mindig izgatta a színház, de nem tartja magát színházi szerzőnek, úgy gondolja az egy olyan világ, amiben benne kell élni. Van egy elképzelése arról, hogy mit szeretne kezdeni a drámai szövegekkel, de nem bejáratos a színházakba. Gyerekként a szüleivel a debreceni színházba jártak, de nem volt egy közvetlen nagyszínházi világ körülötte, a szövegek viszont mindig ott voltak. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház dolgozta fel Üveganya című rádiójátéknak készült szövegét. El is ment néhány próbára, de inkább kívülállónak érezte magát. Az ő feladata az volt, hogy a szöveget megírja, innen túl pedig a rendező, a dramaturg és a színészek dolga az, hogy a legjobbat kihozzák belőle, neki csak elképzelései vannak a különböző figurákról.
Természetesen szóba került a magyarországi irodalmi élet és irodalmi tehetséggondozás témája is, ezen belül (de inkább kívül), a nagy botrányt kavaró Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. is, melynek tevékenységével Krusovszky Dénes egyáltalán nem ért egyet. Véleményét sosem rejtette véka alá, nem hiszi, hogy a hozzáállásának bármilyen következményétől tartania kellene. Úgy gondolja, hogy ez egy olyan ügymenet, amiben folyamatos vitákra van szükség. Mindig muszáj reagálni, mert ezeket a dolgokat nem lehet annyiban hagyni, de nincs mindig mindenkinek energiája erre. És ebben az esetben sajnos, amikor a vitára sor kerülne, már eldöntött dolgokról lehet csak beszélni. A vitákkal valószínűleg semmi sem változik, a támogatást nem fogják visszavenni a KMTG-től, és szétosztani a többi írószervrezet közt, viszont beszélni kell róla, mert ha nem, ez megszokottá, magává a rendszerré válik.

A továbbiakban A fiúk országa című novelláskötetére terelődött a szó, melyben kilenc írás található. Főszereplőik fiúk, férfiak, idős emberek, és központi témaként a megfelelni és beilleszkedni nem tudás említhető meg, és a különböző társadalmi szerepkörök és sémák, amibe az elvárások próbálják beletuszkolni a szereplőket. Hogyan lehet ma férfinak lenni? Mi a jó férfiszerep? A kötet címe is ennek infantilizmusára utal. Krusovszkyt eddig nagyrészt költőként ismerhettük meg, novellás- és esszékötete mellett a jövő évi Ünnepi Könyvhétre jelenik meg első regénye, az Akik már nem leszünk sosem.
A beszélgetést felolvasás zárta, majd Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy november 21-én kezdetét veszi a váradi Könyvmaraton, aminek egyik vendége Parti Nagy Lajos, a december 8-ai Törzsasztalra Grecsó Krisztián lesz itt, januárban pedig Vida Gábor.