.svg)
Kedd este a Szent György Napok irodalmi programsorozatának keretében mutatkozott be a Tein Teaházban Czinki Ferenc székesfehérvári író. Egy kocsma város című kötetéről Tamás Dénes beszélgetett a szerzővel.
Ráhangolásként az esemény mindjárt felolvasással kezdődött, Czinki éppen készülő könyvéből, a pozsonyi kocsmák világát feltérképező, Pozsonyi metró című prózakötetből hallhattunk részletet. Aztán megtudhattuk, hogy a szerző a kocsmapultosságtól a szerkesztői, kritikusi és irodalomszervezői szakmákon kerersztül hogyan jutott el maga is az írásig, illetve hogy miért éppen a kocsmák világának megörökítését választotta térmául.
Tamás Dénes kérdésére válaszolva kifejtette, a lepattant, ipartelepi kocsmák, amelyeket szövegeiben megír, számára azért fontosak, mert gyermek- és ifjúkora fontos helyszínei, másrészt viszont egy letűnt világ remineszenciái, amelyekből a közelmúlt történelme olvasható ki. Czinkit pedig elsősorban ez érdekli, 80-as évek Székesfehérvára, ennek a maradványai, díszletei, szereplői. Mint fogalmazott, az a tét számára, hogy egy történelmi várost indusztriális részei alapján értsen meg és ezek alapján meséljen el.
Az est folyamán szó került arról is, hogy milyen módszereket, eljárásokat alkalmaz Czinki, ha terepen van, milyen szempontok alapján választ helyszínt, illetve hogy miért épp a fikciós riport műjafában írja meg történeteit. Aztán a könnyedebb témák felé evezve megtudhattuk, mitől jó a jó kocsma, miért fontos a jó pultos, és miért nem szabad a lakóhelyünkhöz legközelebbi kocsmába járni. De az is kederült, miért van az, hogy egy magyar kocsmában úgy beszélnek egymással az emberek, hogy mindenki más asztalnál ül, illetve hogy mit jelent az, ha valaki nagymagyarországra issza magát.
A beszélgetést további felolvasások követték, majd a kocsmabeat-es hangulatot fokozandó Jorrit Westerhof hollandiai zenész lépett fel.
A képeket Tompa Réka készítette.
