.svg)
Jó dolog a friss levegőn, a szabad égbolt alatt szólni, könyvet lapozni, olyan térben, ahol még a szavak is szabadon kószálhatnak, váratlan szófordulatok jöhetnek létre, új ritmusok, értelmezések. Mert egy dolog dohos tavernákban üldögélni, mint azt Archipoeta tette volt, és oly sokan az időben, vagy könyvtárak mélyén lapozni évszázados kiadványokat; mégis más a friss levegőn, ahol a szavak tónusa is megváltozik.
Lett légyen szó versről, prózáról, esszéről vagy drámáról, minden műfaj más légzéstechnikát igényel, más belső ritmusa van, az olvasó nem csak sajátos módon olvashat, sajátos módon is lélegezhet a sorok között. Akadnak könyvek, versek, regények, melyektől eláll a lélegzetünk, és olyanok is, amelyek megváltoztatják a történelmet. Az egyik ilyen könyvet éppen a napokban vehettem kézhez.
Galileo Galilei Sidereus Nuncius (Csillaghírnök) című könyve 1610-ben látott napvilágot 550 példányban, és el is fogyott minden példány a legelső napon. Galilei e könyvében, az akkoriban „holland szemüvegnek” nevezett távcsövet tökéletesítette, kutatásainak eredményeit foglalva össze e könyvben, a Holdról, melynek felszínéről azóta tudjuk, hogy nem sima; és e könyvben írja le a Jupiter négy holdjának felfedezését is, melyeket a Mediciek csillagainak nevez el.
Új világkép hajnala, egyetlen könyv megjelenése okán. A velencei angol követ lélekszakadva rohan a kikötőbe, hogy a Csillaghírnök jelentőségéről, nagy változásokat előidéző voltáról tájékoztassa uralkodóját. Más égbolt ragyog fejünk felett, más távlatok vesznek körül bennünket azóta.
E könyv, miként Galilei többi műve, nem csupán tudományos jelentősége okán fontos, de azért is, mert megújítja a tudományos nyelvet, a száraz adatleírás mellett az emelt, irodalmi stílus is fontos része e munkájának. E tudományos munkában lelek rá egy mondatra, mely az irodalmi művekre és szerzőkre is érvényes: nagy viharban még a legnagyobb hajó árbócait is eltakarhatják a hullámok, ha az a hullámok közötti völgyben helyezkedik el. Ha mozgalmas, állandó forrásban, mozgásban lévő az éppen aktuális irodalmi élet, megtörténhet, hogy a legnagyobb szerzők sem látszanak, nem látszanak egészen. Mindez egy ünnepi könyvhéten is előfordulhat bármely szerzővel, könyvvel.
Vegyünk mély lélegzetet tehát, figyeljük a könyvhét hullámait, ha valamit, valakit nem veszünk észre azonnal, még lesz rá alkalom két könyvhét hullámai között húzódó szárazföldeken!
