Bubuval a budi tetején (prózák)

Bubuval a budi tetején

‍

Szapora Margó mindenféle dolgokat csinált, amit mások nem. Iskola után Bubu barátommal általában a Víz utca felé vettük az irányt, és általában hatalmas kerülővel tettük meg ezt az utat, nehogy valaki gyanút fogjon, hogy leskelődünk. Pénzünk nem volt, de kikunyeráltunk egy csokor hervatag krizantémot Sánta (Kóró) Mici nénitől, a virágostól, mondván, hogy a temetőre visszük a soha nem látogatott sírokra. Persze Mici néni nem is gondolt arra, hogy a temető a Víz utcába torkollik, Margó kertjétől csak egy ócska drótkerítés választja el. Megsimogatta a fejünket, hogy lám, vannak még rendes gyerekek a világon.

Miután szétszórtuk az elhagyott sírokra a fonnyatag virágokat, felvettük a pozíciót a budi tetején, ami Margó kertjében helyezkedett el, nem túl messze a házától. A gesztenyefa lombja pont ráborult a tetőre, a legtökéletesebb búvóhelyet biztosítva nekünk.

Margónál általában nagy forgalom volt hétköznapokon is, Bubuval fogadtunk mindig egy számban, hogy hányan jönnek aznap. A kezelések folytán mindenkinek ki kellett jönnie a budira, az ócska fadeszkák résein keresztül láttuk, amit látni akartunk.

– Nálad van? – kérdezte Bubu.

– Persze hogy nálam van, még él!

– Még jó, hogy él, te nagyon okos, mert kilyukasztottam a doboz fedelét – mondta Bubu.

– Kinél eresszük el? – kérdeztem, mivel ez mindig közös megegyezésen kell alapuljon.

– Hát legszívesebben a tiszteletesnére ereszteném rá, ha nem félnék a Fennvalótól, de ma nem láttam még.

– Jó, akkor legyen inkább a Guvadt Jolán – javasoltam, mindjárt úgyis ki fog jönni a házból.

Guvadt Jolánt a Jóisten nem áldotta meg semmilyen kellemmel, őszintén csodálkoztunk Bubuval, hogy mégis eljött Margóhoz ezen a napon, amikor a vajákos vénasszony a megesetteken segített. Guvadt Jolánnak akkora volt a segge, hogy az egész budit beterítette, olyan fehér és tésztaszerű volt, mint egy éppen kelésnek induló kenyér. Már láttuk korábban. Golyvája miatt eléggé kiguvadt a szeme, a falu népe pedig senkit sem kímélt, mindenkinek adtak valami csúfnevet. Jolán nem is késett, elfoglalta helyét a budin. Kicsit sírdogált rotyogtatás közben, valami Pistát sóhajtva a kora délutáni ájerbe, amikor Bubuval kiengedtük a darazsat a szűk résen keresztül. A megvadult darázs egyenesen Jolán testéhez sietett zuhanórepüléssel, és dühében jól belefúrta alfelébe a fullánkját. Szegény Guvadt Jolán káromkodva és ordítva tépte fel a budi ajtaját, rohant a kúthoz, hogy égő, sajgó fél fenekét beleszuszakolja a hideg vízzel teli vödörbe, mely rendesen rá is cuppant s aztán nem eresztette. De mi ekkor már messze jártunk, s a dombról néztük tovább Jolán küzdelmét a vödörrel, kétrét görnyedtünk a röhögéstől. Így esett meg, hogy szegény Jolán lett az egyetlen a faluban, akit egy második csúfnévvel is illettek, s az eset után csak úgy emlegették, hogy „szegény Guvadt Jolán, tudod, a Csebres”.

‍

‍

A nagy kiegyezés

A Halál Öcsi sorozatból

Nem azért mondom, hogy mondjam, csak mondom, Öcsi bátyám, hogy tudom én, hogy sokkal jobb lenne már a föld alatt, de tudod, még nem csináltattam meg a feliratokat, és az ég egy adta világon senkim sincsen, aki utánam ezt megcsinálná, még ha előre fizetnék is, hogy majd utána megcsinálja, nem fogja, mert már úgyis mindegy lenne – mondaná akkor bárki is, akit megkérnék, és hát most elég nagy a sár is, meg pénzem sincsen. Persze, ha addig megnősülnék, az más lenne, akkor az asszony kötelességből gondozná az emlékemet, és hátha a disznók ára is felmenne, abból telne a kőfaragóra.

Köztünk legyen szólva, Öcsi bátyám, nem szeretem az ilyen nyirkos időt, belesajdul a spondilózisom, na hát az rád is rossz fényt vetne, ha nem tudnának rendesen kinyújtani! Hogy neked kvótád van, ugyan már! A múltkor is elszúrtad a házszámot, kifogott rajtad egy csavar, amikor felfordult a 16-os házszám, rossz helyen kopogtattál, az egész falu rajtad röhögött, hogy berúgtál, mert a nagy seggű Mózsiné leitatott, és elhagytad az attribútumodat is, majdnem rossz vége lett, mert a tiszteletes, aki az utolsó kenetet jött feladni, belebotlott és megvágta magát meg a reverendáját. Öcsi bátyám, már ne is haragudj, ez oly gyenge kifogás, hogy még én is elbírom, pedig látod, milyen nyeszlett lettem az utóbbi időben, hogy még a sovány malac vágtát se tudom teljesíteni. Nem, nem jöttél hiába, hisz ott a szomszédban a Guvadt Jolán, tudod, a Csebres, az csúnya is, beteges is, vénlány is, elfoglalhatnád magad egy időre, mert ha guvadt is a szeme, azért szívós fajta. Na, meg ott van az öreg Mózsi, aki a múltkor kicselezett. Addig én még elvenném gyorsan a szomszédasszonyt, hadd tudja meg, mitől döglik a légy, szegény ura csak a bajnak volt, hisz ismerted őt. Olyan „tedd el s ne vedd elé soha többé” volt a Palkó Bandi, a fiatalabbik Palkóról beszélek, de az öreg Palkó se vitte sokra, az, aki Amerikából hozott egy cséplőgépet végzet formájában, hisz ott voltál azon a nyáron. Szóval Palkónéval egybekelünk és beköltözünk a szép, nagy, tornácos házába, addig a disznó ára is felmegy, mert most a disznók sincsenek már olyan árban, hogy nincs már feketevágás, haj, de szép idők is voltak azok, Öcsi bátyám! Szóval nem tudom kivinni őket a vásárba, amíg nem eresztenek egy kis szalonnát. Ha nincs vásár, mert az már csak jövőre lesz, akkor meg nincs kőfaragóra se pénz, beláthatod, hogy a jeltelenség felettébb udvariatlanság. Palkónéval jól egyezünk, nem bánom, aztán együtt is elmehetünk veled, de az még egy kis időbe telik, Öcsi bátyám, addig is adtam két jó tippet, szívesen!

Rendelő

– Csak egészség legyen – mondta az öregasszony a mellette ülő másiknak, és a szívére tette a kezét. Amaz nem figyelt rá igazán, csak hümmögött, a májbaja miatt várt a belgyógyászaton, már egészen sárga volt szegény a benne felgyülemlett méregtől, indulattól, az urát szidta, hogy már megint a kocsmában van, nem tudja onnan kivájni.

Az első öregasszony, a szíves, megértően bólogatott, az ő urát is az ital vitte el, de nem érdemes ezen bosszankodni, mert rámegy a szívre, májra, epére, aztán csak magának árt az ember.

– Isznak ezek mind, csak a fiaink el ne tanulják tőlük – jegyezte meg a szíves. Bezzeg Pista, az rendes ember volt, bár hallgatott volna annak idején az anyjára, Pista kétszer is kikérte, de neki nem kellett.

A váróterem fala szemmagasságig halványzöld csempével volt kirakva, a padló fekete-fehér négyzetekkel, a kétfajta csempe annyira nem illett egymáshoz, mint szamárhoz a bársony nyereg. A hangyák is szerették ezt a padlómintát, a megtört repedésekben találtak utat, aztán rátértek a csempefuga sztrádájára. A hangyák oly természetes szereplői ennek a vidéki orvosi rendelőnek, mint a mezőnek, amikor kaszálás után lepihen a gazda és előveszi a friss kenyeret. A hangyák igenis a tisztaság jelei, a rendelőben a fertőtlenítő szaga hívja őket. A váróban a műanyag narancssárga székeket egy vasrúdra csavarozták, egymástól csupán húsz centiméter távolságra, akár egy lelátón is lehetne használni. A szíves öregasszony testesebb volt, de a sok szoknyája miatt is alig fért el a széken. Pihenni járt a rendelőbe, volt egy kis szívdobogása, amit időnként pirulákkal kellett csillapítani, de igazából a zöld csempe nyugtatta meg, olyan volt, mint egy tenger algás mélye, amit sohasem látott, csak elképzelt. Sokkal halványabb, mint a mező zöldje, az a harsány fűzöld vagy a szőlőlevelek zöldje, ha rendesen megkapálták a földet és eső is esett. A másik, a májas öregasszony, a hajnali vonattal jött be a kisvárosba, talán délre hazaér még, és ki tudja imádkozni Pityut a kocsmából, aztán még lesz ideje egy kicsit kapálni a kertben. A gyomra, a mája nem dolgozza fel rendesen a reggeli szalonnát, hát eljött, hogy ne legyen otthon. Nem volt beszédes kedvében, hányingerrel küzdött évek óta, pedig a férje ivott, nem ő. A szíves öregasszony meg csak beszélt, áradt belőle a szó, mint egy zápor után megdagadt sebes patak, elmesélte, hogy a fia a fővárosban építész, a lánya Amerikába ment férjhez, évente egyszer látogatnak haza, el akarták vinni már többször magukhoz, de ő nem megy, ő itt akar meghalni, ahol született. Bezzeg, ha a Pistához megy férjhez, nem itt tartana, az egy rendes ember volt, bár a szomszéd faluban elvett valami Piroskát, akit soha nem szeretett, azóta nem is hallott róla. Akkor kinyílt az orvosi rendelő ajtaja, és az asszisztensnő szólította a következő beteget: – Busa Istvánné Szőke Piroska!
A májas öregasszony lassan felkászálódott a székről. A szíves öregasszony a szívére tette a kezét, csak egészség legyen, mondta búcsúzásképpen, észre sem vette, hogy közben eltaposott egy hangyát a padlócsempe repedésében.

Temetkezési verseny

Lehullalepel Kft.

Nem tudja, milyen érzés halottnak lenni? Próbálja ki otthon! Garantált visszafizetés tizenöt napon belül, váratlan halál esetén 20% kedvezményt adunk. Kollégáink házhoz szállítják a kiválasztott koporsót, megrendezik a halálát egy légzéscsillapító segítségével, felravatalozzák, így teljes kényelemben tudja ellenőrizni, hogy hányan siratják, hányan bánkódnak őszintén, ezzel megkönnyítve döntését a végrendelkezésben. Kérésre közjegyzőt is biztosítunk, lepapírozzuk!
Az élményt megrendelheti másoknak is ajándékba, online kedvezménnyel, minden közvetített megrendelőért további juttatásokra számíthat, ilyen például, hogy cégünk kiemelt partneréhez, a Szent Péter&Kapujához, sorban állás nélküli VIP útvonalat biztosítunk, ha eljött az idő.

Téli álom Kft.

Ön fél, hogy mégsem halt meg? Mi a tetszhalálra is felkészültünk! Koporsóinkban beépített légzésfigyelő, hőkamera érzékeli az életjeleket.

Ébredés esetén exkluzív terápiában részesítjük, sztárpszichológusunk nullahuszonnégyben rendelkezésére áll. Míg munkatársaink a helyszínre érkeznek, hogy önt vagy kedves rokonát kiszabadítsák, kellemes zenét biztosítunk. Egy kis könyvtárat is beépítettünk, ha fentről nézzük, akkor önnek vagy kedves rokonának a jobb kezére esik a könyvtárnyitó gomb. Ha ön vagy kedves rokona mégis úgy dönt, hogy meg akar halni, nyomja meg az önnek vagy kedves rokonának – fentről nézve – a bal kezére eső gombot. A gombokat csak egyszer tévesztheti össze.

Miután ön vagy kedves rokona befejezte a tetszhalált és kimászott belőle, a megürült koporsót a családtagok ingyen megkapják, azt nem kell visszaadni a szolgáltatónak.
Ha ön vagy kedves rokona mégis, igazán meghalt, akkor a rendes feltámadás pillanatának rögzítését kínáljuk, egy merevlemezen kapja meg a megrendelő, így később is, akárhányszor visszanézhető.

Kométa & Poétika Kft.

Ön költő? Meg nem értett? Nem tudott üstökösként belobbanni az irodalom egére? Ne keressen tovább! Tervezze meg saját halotti meteorraját! Hamvait felvisszük az űrbe, onnan szórjuk szerteszét. Különböző alakzatokat tudunk tervezni, asztrofizikusaink pontos számításai alapján: szomorúfűz, krizantém, koszorú, ez a kislány miért olyan szomorú? Ezután már csak abban kell bízni, hogy a nyolc milliárd ember közül lesz olyan szerelmespár vagy másik meg nem értett költő, aki éppen akkor ül ki egy dombtetőre és onnan néz fel az égre vagy szerteszét, pont akkor, amikor ön a légkörbe ér és újra elég. Talán vers is születik belőle. A dupla hamvasztást nem számítjuk fel.

Contravim Mortis & Company

Szúrjon ki számító örököseivel, maradjon életben! A halál ellen van orvosság! Folyékony kiszerelésben, pasztillában és keksz formájában is árusítjuk. Csak kirendelt patikáinkban kapható! Előre egyeztetett időpontban veheti át személyre szabott csomagját, vagy a Blaha sarkán a virágosbódéban árusító partnerünknél. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Contravim Mortis + pezsgőtabletta kifogyott, hamarosan egy újabb, hatékonyabb változatot dobunk a piacra, a Contravim Mortis ++ -t.

‍