Kivégzés játékból

Szávai Géza: Kivégezzük nagyapádat. Pont Kiadó, Budapest, 2014.
Regény az árvaságról, betegségről, szerelemről a gyermektelenség keretei között. Közel negyven év távlatában a Pont Kiadó gondozásában megjelent a második kiadás. A mű még 1977-ben íródott, a szerző első alkotásai közé tartozik, a diktatúra idején cenzúra alá került, hiszen cselekménye az akkori „jelenben” zajlik, s megjelenésének nem kedvezett – olvashatjuk a könyv jegyzetében. A Gáspár testvérek sorsát bemutató alkotás megmoccant valamit az olvasóban, mély üzeneteket hordoz a felnőtté válás folyamatáról, gazdag motívumrendszer köré felépítve mindezt. Ilyen a borotválkozás, amiről azt tartják, „felér két óra alvással”, továbbá azok a fejezetek, melyek a fényképekről szólnak: a memóriában létező sérülékeny emlékképekről és az időt álló papírképekről. A narrátor-szereplőtől, Gáspár Árontól ismerjük meg élete történéseit; ő kérte nagyapját, hogy nevelőotthonba küldje, anyjáról megtudjuk, hogy szolgáló volt. Testvére, Bence progériában – korai elöregedésben – szenvedett, ez okozza halálát. Kamaszkori élményeikből maradt fenn a „kivégzősdi”, amikor Bözsi, a cigánylány (régen halott) apját szándékoznak agyonlőni. Bencét is ez a cigánylány tette felnőtté, s kapcsolatukból lett Fruzsina. Áron magához veszi ezt a félcigány kislányt, s feleségével, Annával nevelik, hiszen egyedül ő a rokona, feleségével csupán egymás mellett élnek. Áron karaktere feszültséget és félelmet hordoz, valamint ragaszkodást, talán a felnőtt Fruzsina is túlzott óvása miatt távolodik el tőle… „Ragaszkodom mindahhoz, ami lettem, ami, aki vagyok.”
A cselekmény nem lineáris, utazás a múlt-jelen-jövő idősíkjain, s a fejezetcímek szimbólumokat hordoznak, megpecsételve ezeket. Lesimítani a bajszot, Így kezdődött a világ, Isten szakálla, Családi fénykép, néhány cím, amelyek mögött ott rejlik az ösztön, vágy, ragaszkodás együttese. Egy szomorú sorsú testvérpár története, akik „egy-egy eleven, égő szégyenként” olykor, de védték egymást barátságban.
Megragadó, elgondolkodtató szöveg, a fent kiemelt mozzanatok töredékei azoknak, melyek az emberi rendeltetésről szólnak s késztetik az olvasót, hogy kézbe vegye a művet.