Keresni a város arculatát - az Élő Várad antológia budapesti bemutatójáról

A nagyváradi és kolozsvári bemutatót követően április 5-én Budapesten, a Nyitott Műhelyben is prezentálásra került az Élő Várad Mozgalom 2017-ben megjelent antológiája. A szerzőket, a Várad folyóirat főszerkesztőjét, Szűcs Lászlót és az irodalmi rovat vezetőjét, Tasnádi-Sáhy Pétert Csuhai István, az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője kérdezte a nagyváradi irodalmi életről, a mozgalom megalakulásáról, a közös munkákról, célokról.
A Nyitott Műhely otthonos hangulatvilágításában csengőszó jelezte a beszélgetés kezdetét. Kőrössi P. József felkonferálása után Szűcs László bemutatta a meghívott szerzőket, akikről mint kiderült, vers- és színházcsinálók is egyszerre. Biró Árpád Levente, Jock Evelin, Kemenes Henriette, Mihók Tamás és Ozsváth Zsuzsa 2016 februárjától dolgozik együtt a mozgalom kulturális projektjein, az antológiában kronologikus sorrendben listázták is eddigi tevékenységeiket. Csuhai István első kérdésfelvetése szervezte a beszélgetés nagy részét: hogyan kapcsolódik az Élő Várad antológia címe a versekhez? Elmondása szerint ezek a szövegek inkább egy Kelet-európai életérzést hoznak magukkal, de nem igazán nevezhetőek helyspecifikusnak. Tasnádi-Sáhy Péter a virtuális térnyitással magyarázta, hogy a szövegek nem a város konkrét tereihez köthetőek, nem a szokásos határon túli narratíva artikulálódik a versekben, mivel a provincializmus elkerülése volt a céljuk. Biró Árpád kommunikációs perspektívából, a városmarketingre fókuszálva közelítette meg a kérdést, szerinte Nagyvárad még csak most keresi az esszenciáit közösség, kulturális élet szempontjából, ezért a fiataloknak az főbb célkitűzésük, hogy az antológia által is arculatot adjanak a városnak. Kemenes Henriette szerint a kötetben tematizálódó tranzitlét ugyancsak a városból adódó sajátosság, mivel a turisták csak átutazóban vannak jelen, a diákság más városokba megy tanulni, így ez a tranzit állapot most még jellemző sajátosság.

A főszerkesztő elmondása szerint Nagyváradon egyre több fiatal jár irodalmi rendezvényekre, amelyek interdiszciplinárisakká váltak: színház, zene, irodalom találkozik a város eddig ki nem használt tereiben. A Törzsasztal elnevezésű beszélgetéssorozatnak olyan vendégei voltak eddig, mint Grecsó Krisztián, Háy János, Bartis Attila, a Gyújtópont Irodalmi Kerekasztal meghívottja legutolsó alkalommal Simon Márton volt. Mihók Tamás és Kemenes Henriette műfordítással is foglalkoznak, az est folyamán bemutatásra került a De mâine pe azi­/Holnapról mára című antológia is, melynek Mihók volt a szerkesztője, azzal a céllal, hogy klasszikus és kortárs magyar verseket fordítsanak le románra, ezáltal is kapcsolatot teremtsenek a két kultúra között. Zárásként három körben verseket és drámákat hallhattunk, a szerzők előadásában, a felolvasásokat Ungvári Oscar gitárjátéka egészítette ki.