.svg)
Szilasi László pár éve már szinte megtartotta első marosvásárhelyi szereplését, amely hirtelen rátörő betegsége miatt végül elmaradt, de szerencsére nem teljesen. Két év “késéssel” ugyan, de a békéscsabai író, irodalomtörténész volt a Látó Irodalmi Színpad meghívottja.
Szilasi 2016-os, Amíg másokkal voltunk c. könyve képezte a meghívott a Látó szerkesztőjével, Láng Zsolttal lefolytatott beszélgetésének fő tárgyát. Az estet indító felolvasás során is ebből a kötetből hallgathatott meg egy részletet az író előadásában a vásárhelyi közönség.
A három kisregényt tartalmazó kötet három nagy szerző (Babits Mihály, Jókai Mór és Bessenyei György), egy-egy életszakaszát mutatja be. A Jókairól szóló kisregénynek erdélyi fejezetei is vannak, úgyhogy adta magát az est első kérdése: mennyire ismeri az erdélyi embereket és viszonyokat a Magyarországon született szerző?
Tapasztalatainak nagy része könyvekből származik, mondta el Szilasi, s bár annak idején Romániába viszonylag gyakran átjártak a “sárga csizmáért” barátjával, a határ melletti Békéscsabáról származó író később már tanítani is járt át Erdélybe.
Egy történelmi témájú írás esetében mindig felmerül a kérdés, hogy mennyire a saját történeteit, és mennyire a történelmileg bizonyítható eseményeket dolgozza fel a szerző. Erről az arányról is kérdezte Szilasit Láng, aki úgy válaszolt: a Babits-rész gyanús, könnyen tartalmazhat önéletrajzi elemeket, de például Jókai esetében leginkább az író naplóiból dolgozott, ő volt az egyetlen, akitől konkrét mondatokat emelt át saját könyvébe. Bessenyei pedig azért is érdekes alany, mert egy általános ellenpélda, mivel egy olyan magyar író, aki hazai tevékenységét külföldön is sikerrel tudta folytatni, de még hazatérése után is. Ezután szó esett Szeged szerepéről is, amely, egyfajta dekonstrukciós beállítottságú irodalmi életnek volt akkoriban a központja, s ahol a megszokotthoz képest másképp közelítettek az irodalomhoz.
A szerző legújabb könyvéről is is szó esett, ami hamarosan a Magvető kiadó gondozásában fog megjelenni. A “megpróbálja leírni a valóságot az agydaganatról”, amelyben saját küzdelmét foglalja össze. Ennek megírásában nagy hatást gyakorolt a Moby Dick, amit a műtéte alatt olvasott a szerző, ugyanakkor Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye is inspirálta.
Természetesen Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényével is “viszonya van” legújabb regényének, emellett a műtéte idején olvasta a Moby Dicket, így az is nagy hatást gyakorolt írására.
Az est végén Láng Békéscsabához, ezen keresztül Krasznahorkai Lászlóhoz fűződő viszonyáról is kérdezte a meghívottat, aki bevallotta, hogy bár a Sátántangó című regényét szerette, de amúgy nem a szíve csücske Krasznahorkai. Úgy gondolja, a kötetének szerkesztőjével, Darvasi Lászlóval való közös munka meghozta gyümölcsét, hiszen két írói nyelv ütköztetése nagyon hasznos tud lenni az alkotásnak. Zárásként végül egy szandál-zoknis (Sághy Miklós szerint “gáz”) időszakáról is vallott, majd egy újabb részlet felolvasásával köszönt el a marosvásárhelyi közönségtől.
