.svg)
A Magyar Kultúra Napján, január 22-én, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban nyitották meg az idei Grafikai Szemlét, a III. Székelyföldi Grafikai Biennálét, melyet ezúttal egy Weöres Sándor-mottóval indítottak útjára: „Teljes bölcsesség a kőé s a meztelen léleké”. A versenyt INTEGRUM címmel hirdették meg a székelyföldi megyék tanácsai, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, illetve a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ.
Hagyományos és kísérleti grafikákkal lehetett pályázni. Az előbbi kategóriába soroltak minden hagyományos sokszorosító grafikai eljárással készült munkát: magas-, mély- és síknyomással készített alkotásokat (fa- és linómetszet, aquaforte, aquatinta, mezzotinto, litográfia, szitanyomás stb.). A kísérleti grafika kategóriába pedig minden nem hagyományos sokszorosító grafikával, illetve nyomtatott eljárással készült alkotást (egyedi nyomat, C-print, offset, elektrografika stb.).
A világ minden részéről beérkezett 783 alkotást grafikusművészekből, egyetemi tanárokból álló nemzetközi zsűri bírálta el. 228 munkát válogattak be a biennáléra, melyet első ízben Sepsiszentgyörgyön mutattak be az Erdélyi Művészeti Központban és a Székely Nemzeti Múzeumban. Siklódi Zsolt grafikus, a biennálé kurátora szerint annak idején azért kezdtek ilyen nagyszabású vállalkozásba, hogy feltérképezzék Székelyföld és a Kárpát-medence képzőművészeti törekvéseit, grafikai irányvonalait, azokat globális viszonylatban is láthatóvá tegyék, hogy a biennálé által megismertessék a világ más szegletein jelen levő képzőművészeti szemléletmódokat.
Ebből az szempontból az idei biennálé sikeresnek mondható nemcsak a beérkező pályamunkák, a benevező művészek, a részt vevő országok számát tekintve, hanem a jelen levő kifejezésmódok gazdagsága miatt is. Egy glokális képet kapunk, ahol lokális és globális együtt van jelen, megszűnnek az alá- és fölérendelési viszonyok, centrum és periféria szembehelyezése jelentőségét veszti. Egy grafikai világtérképet láthatunk, amely, az előzményeket tekintve, kétévente mind gazdagabbá, árnyaltabbá válik. Egy ilyen egymásmellé helyezésben az az igazán izgalmas, ahogyan a térben nagy távolságokban megszülető kifejezés- és szemléletmódok hatnak egymásra, gyakran értelmezve egyik a másikat. Elsősorban a glokalitás kérdésével találkozunk itt lokális szemszögből – ahogy próbáljuk megfejteni, lefordítani, dekódolni az iráni, indonéz, tájváni, örmény vagy egyiptomi kortárs alkotó tartalmait. A térbeli távolságokat gyakran nagyon átírják a kijezésmódok, tartalmak közti kapcsolódások.
Az adatok alapján az ország legnagyobb képzőművészeti versenyét ünnepelhetjük, amelynek díjazottjai a következők:
Fődíj: Szőke Erika (Szlovákia); Nagy Imre-díj: Magda Szplit (Lengyelország), Teodor Asenov (Bulgária); Plugor Sándor-díj: Kárpáti Gergely (Magyarország); Nagy Pál-díj: Reno Megy Setiawan (Indonézia); a Zereda Művésztelep Díja: Lakatos Gabriella (Románia); a Pulzus Művésztelep Díja: Filep Norbert (Románia).
A sepsiszentgyörgyi kiállítások mácius 8-ig láthatók, a kiállítás katalógusának digitális verziója pedig megtekinthető a rendezvény honlapján.
[Best_Wordpress_Gallery id="60" gal_title="III. Székelyföldi Grafikai Biennálé (Sepsisentgyörgy, 2014)"]
