Hogyan (nem) ér véget egy apa-lánya kapcsolat? – Hidas Judit kötetének bemutatója

Hidas Judit regénye – a cím kapcsán kialakuló első asszociációkkal és gondolatokkal ellentétben – nem egy kapcsolat végét, hanem annak mélységét és magasságát mutatja meg. A szerző szorongásról, feldolgozatlan traumákról és elfojtásokról, hagyomány és hit viszonyáról mesélt a Biró Annamária által moderált könyvbemutatón, június 10-én, szombaton a XII. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül.

Nem vagy többé az apám. A könyv címe egy adott ponton Eszternek, a kötet főszereplőjének kijelentéseként hangzik el a regényben. Biró Annamária arra kíváncsi, mi történik egy apa-lánya viszonyban egy ilyen kijelentés után? Hidas Judit szerint egy ilyen viszonytól lehetetlen megszabadulni; az, hogy el lehetne vágni és ezzel végképp megszüntetni egy ilyen köteléket, nem igaz. A kötet borítója – ahol az apa átöleli lányát – a cím által teremtett durvaságot kívánja ellensúlyozni. A Nem vagy többé az apám kijelentés nem a regény végszava, hiszen a történet második fele éppen az apa-lánya viszony újrafelfedezéséről szól.

Biró Annamária olvasatában Eszter egy örökösen szorongó lány, aki sok helyzetben nem tud kibontakozni, mindennek az oka pedig a családi helyzetére vezethető vissza. A szülei elváltak, úgy érzi nem tartozik sehová, az egyetemen, a munkahelyén is nehézségekbe ütközik, amikor meg kellene szólalnia, közben pedig képtelen megfelelni az apa magas elvárásainak. Hidas Judit kiegészíti a gondolatmenetet azzal, hogy Eszter szorongásának oka mélyen a múltban gyökerező, feldolgozatlan traumák következménye. A harmadgenerációs, holokauszttúlélő család minden tagjára jellemző a kirekesztettség, a sehová sem tartozás érzete, miközben igyekszenek visszacsempészni a zsidó hagyományokat a mindennapokba – kisebb-nagyobb, de inkább kisebb sikerrel.

Biró Annamária arra kíváncsi, a hagyományok újrafelfedezése mennyiben erősítheti a valahová tartozás érzetét, mennyire erőteljes komponense a zsidó identitásnak? A holokauszt után a Magyarországról kivándorló zsidó családok megőrizték mély vallásosságukat, míg a Magyarországon maradottak az ateizmus felé fordultak – magyarázza Hidas Judit, majd folytatja – a zsidó közösségekben pedig máig kérdés, hogy mit jelent zsidónak lenni, a hithez pedig nehéz visszatalálni. Hidas Judit szerint a hagyomány hit nélkül nem működik, a valláshoz kellene visszatalálni – ez az egyetlen módja annak, hogy érthetővé váljon, miért van szükség egyáltalán a hagyományra.

‍

Fotók: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét – Facebook