Nagy Hajnal Csilla: Hét. Scolar Live, Budapest, 2021.
„Olyasmiről van szó, hogy én körülbelül egy helyben maradok, de a mindenek körülöttem, vagyis ez a tenger, amiben létezem, folyamatos apályban és dagályban van, kiszámíthatatlan algoritmusban.” Nagy Hajnal Csilla prózakötete is hasonlóan épül fel, folyamatos apályban és dagályban, a hét karakter pedig szinte kiszámíthatatlanul keresztezi egymást. A kötet hét szereplője a hét minden napján, mintha egy végtelen ismétlésben élné életét, hol egy záródó boltban szerdán egy gyors együttlét erejéig, hol vasárnapi takarítás utáni közös fürdőzéskor metszik egymás útját. Megszűnik létezni a megszokott hételeje-hétközepe-hétvége felosztás, a hétnek nincs fáradságos kezdete és ünnepélyes lezárása.
Mintha a könyv szereplői ebben a száznyolcvan oldalnyi hurokban élnék életüket. Múltjukra még történik néhol utalás, de a jövőre már senki sem tervez. Leszedált emberek körözése, lírai mondatokban. Bár a Hét szereplői találkoznak egymással, képtelenek a valódi kapcsolatokra. Kele egy Candy művésznéven szereplő pornószínésznőt követ, személyes kontaktus nélkül, Frankie a félkarú sztriptíztáncos barátnőjétől intellektuális – „Elmondanám, de úgysem értenéd meg” –, Zsuzsától pedig érzelmi – „úgy dicséri őket nekem, mintha érdekelne, én meg úgy csinálok, mintha nem érdekelne” – távolságtartása miatt nem tud elmélyült kapcsolatot kialakítani.
Nagy Hajnal Csilla kilép az utóbbi időben elterjedt kisrealista prózapoétika kereteiből, és különleges karaktereket alkot, melyek abszurd szituációkba kerülve reflektálnak korunk kapcsolati válságára. A lírai mondatokból felépülő kisregény jóval többet is ad annál, mint amit önmagáról hirdet: a hét karakteren kívül rengeteg mellékszereplő is metszi egymás útját, az olvasó feladata, hogy kiszálazza és felfedje a karakterek egymással való viszonyait. Az olvasó pedig nem is kérhet többet, mint egy szerény, okos regényt, melynek minden bekezdésén érződik a kreatív energia és munka.