„Hegyet hágék, lőtőt lépék…”
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 14. (796.) SZÁM – JÚLIUS 25.
A magyar vallási néprajz nagyasszonyának, Erdélyi Zsuzsannának 2015-ben bekövetkezett halála után tanítványok, tisztelők, szakmabeliek belső igénye hozta létre azt a konferenciasorozatot, mely egyrészt a nagy elődök emlékének adózik, másrészt a továbbvitt örökség és az ehhez való viszony aktualizálását, az egymással való szorosabb kapcsolattartást is szolgálja. 2018-ban a sorozaton belül a negyedik vallásetnológiai konferenciára került sor Kolozsváron „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában címmel, 2019-ben pedig a tudományos tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett változata kötetben is megjelent.
A csokorba kötött, tematika szerint, illetve szerzőik eltérő módszertani és értelmezői stratégiái mentén több csoportba rendeződött tanulmányok sokszínűségét már a borító gyógyító erejű, búcsús virágai megelőlegezik. A sort a vallási néprajz kiemelkedő kutatóit ismertető írások nyitják. Több tanulmány foglalkozik a népi vallásosság gyógyászatban alkalmazott gyakorlatával, gyógyító szövegeivel, ezek folklorisztikai-történeti elemzésével és rituális használatának vizsgálatával, úgyszintén a vallási környezet, a szakrális tér tárgyainak elemzésével. A szakralizálódó történeti emlékezet, a szentkultusz aktuális és történeti formáinak megjelenítése, valamint a hivatalos és népi vallásoság szerepkörei, a közösségek vallásgyakorlatát alakító egyéniségek is több tanulmány tárgyát képezik. Fejtegetésre kerülnek a közösségi vallási formák különböző gyakorlatai, ahol a vallás közösségszervező szerepe mellett annak közösségi identitásformáló funkciójáról szóló elemzéseket is olvashatunk. Az utolsó egységek tanulmányai vallási ünnepekhez kapcsolódó megújított szokásformákat mutatnak be, illetve a vallásos világkép kifejeződésének régi és új médiumait, átalakulását-visszahatását járják körül. Tartalmas és meglehetősen vaskos kötetet tarthatunk tehát a kezünkben, ahol a különböző generációkhoz tartozó szerzők változatos témaválasztásai, illetve az általuk képviselt tudományos paradigmák, közelítési módok a mai vallásetnológiai kutatások diverzitását is mutatják.
Tánczos Vilmos – Peti Lehel (szerk.): Mágia, ima, misztika. Tanulmányok a népi vallásosságról. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2019.