.svg)
November 21 és 26 között került megrendezésre a Nagyváradi Könyvmaraton 9. kiadása. Könyvbemutatók, felolvasások, kerekasztal beszélgetések, kiállítás könyvborítókból, stúdióelőadás és koncert is szerepelt a Várad Folyóirat és Holnap Kulturális Egyesület által szervezett rendezvénysorozat programjai közt. Az eseményekhez a Darvas-La Roche ház, a Szigligeti Színház jóvoltából pedig a Szigligeti Stúdió biztosította a teret.
November 27-én immáron harmadjára találkozhatott a Fiatal Írók Szövetsége és az Élő Várad egy-egy képviselője. A Fisztől Korpa Tamás elnököt üdvözölhettük köreinkben, az Élő Váradot pedig Ozsváth Zsuzsa képviselte, akiket Tasnádi-Sáhy Péter, a Várad folyóirat irodalmi szerkesztője mutatott be a közönségnek. Ozsváth Zsuzsa költő, leginkább verseket ír, de nem idegenkedik a próza- és újabban a drámaírástól sem. Képzőművész/grafikus a tisztességes szakmája, rajzol, fest, és jelenleg a Szigligeti Színház Lilliput társulatának irodalmi titkára. Korpa Tamás a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, költő, szerkesztő, kritikus, a József Attila Kör tagja. A Fisz jövőre ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját, aminek alkalmából egy nagyszabású ünnepi eseménysorozatot terveznek. A Fisz 1998-ban alapított érdekvédelmi szervezet, könyvkiadó és tehetséggondozó műhely, mely nagyrészt a Kárpát-medencére fókuszál, az egyik első olyan művészeti szervezet amely olyan jogi protokollt dolgozott ki, amivel határon túli tagjai is teljes jogú tagokként vehetnek részt a működésében. Partnerszervezeteikkel évi több mint száz rendezvényt bonyolítanak le és körülbelül évi tíz könyvet adnak ki különféle sorozatokban, konferenciákat szerveznek, több külhoni magyar intézettel is tartva a kapcsolatot. Szeretnének valamilyen módon jelen lenni minden olyan városban, ahol van az egyetemen magyar tanszék vagy magyar intézet. Ez nem mindig könnyű, néha extrém körülmények között kell működniük, de mintegy 350 fős taglétszámuk rengeteg humán erőforrást jelent.
Hogyan lelhet az ember otthonra az irodalomban, hangzott el Tasnádi-Sáhy első kérdése, és mikortól definiálhatja magát költőnek? Ozsváth nem szeretné önmagát kategorizálni, inkább másokra bízza a döntést. De ha valaki huzamosabb ideje publikál, előbb-utóbb kikerülhetetlen, hogy egyszer csak költővé válik. Az otthon bugyraiban való szövegalkotás együtt jár azzal, hogy az emberben dolgozik egy fajta exhibicionizmus, ezért nem hisz a fióknak történő írásban. A hangsúly az író és az olvasó közti kommunikáción van. Korpa a nyelv mozgásba hozásáról beszélt, és arról, hogy minden szövegnek van egy erőteljes önműködése. Az ember nyelvhez való viszonya folyamatos alakulásban van, saját bevallása szerint Egy híd térfogatáról című verseskötete lényegesen eltér legújabb könyvétől, az Isomniától. A lírai én eltűntetése és radikális háttérbe vonása után most inkább történetszerű verseket ír, ahol ez a beburkolás már kevésbé van jelen.
Szó volt még költői optimizmusról, a nyelvről mint irodalmi nyersanyagról és különféle technikákról ennek megformálásához, ösztönösségről és anyagismeretről. Ösztönösségből még nem lesz jó vers, mondja Ozsváth Zsuzsa, ha fejlődni akarunk a szöveget, mint a bokrot, metszegetni, formálni kell, ennek alakításában pedig elengedhetetlen a tudatosság. Ha már a növényeknél és a kertészkedésnél vagyunk, Korpa szerint a metszés mellett az oltás is esszenciális. A beszélgetést felolvasás színesítette, a két szerző saját költeményeiből olvasott fel a jelenlévőknek. Ezt követően a Várad Folyóirat Élő Ady elnevezésű pályázatára érkezett szövegek közül hallgathattunk meg párat, melyek Ady Endre születésének 140. évfordulójára születtek.
Decemberben jön a Gyújtópont 4, Korpa Tamás egy közös projektet tervez 2018-ra, mi pedig bízunk benne, hogy ez valóban egy új barátság kezdete.
Mihók Tamás fotói.
