Ferencz S. Apor: Címerpajzs 2
No items found.

goodbye horses (versek)

XXXVI. ÉVFOLYAM 2025. 17. (919.) SZÁM – SZEPTEMBER 10.
Ferencz S. Apor: Címerpajzs 2

goodbye horses

‍

sose félj

lehet is a magányt teljesre amputálni

légmentesen fullasztóra csomagolni az öntudatlant –

izlandi lónak lenni idegen országban

nem cél

még csak nem is a sorsra kenhető sorsjáték

hideg agymunka puszta emberi tervezés csupán

kivéreztetése minden természetesnek –

szaladni idegen ménesben boldog idegenként előbb

párás lófejek merednek egymásra furcsállva megismerve egymást

majd horkantva futják újra az új gazda türelmetlen tereléseit

szív remél közben majd csak lesz valahogy

két ostorcsapás között épülget a teljes bizalom

de akkorra te ott már túl veszélyes lettél

patáidon a szabadság bőséges termékeny sara

tekinteteden egy egész világ csodálkozva pislog

a teljes bizalom

sörényeden másik légáramlat futkos más esők folynak

nyakadon más nyarak sója szárad

más izmokat és más étvágyakat növeszt benned az a táj

a saját fajtádhoz épp ezért visszatérni

többé már sosem többé már soha

 

otthonodból intenek feléd

még a régi szeretet mozdulatai kalimpálnak

látszólag

de már a tiszta vérvonal zárványos labirintusát

zárják csatolják őrzik éppen sietve előled

mint aki veszélyt érez ezért őrült tempóban kapkod

elmenekítik előled a lélegzetvétel lehetséges találkozásait

a profitképes

érinthetetlen állatokat

egykori testvéreidet

 

 

ezt teljesen fölöslegesen

‍

a sors nem küld lokációt sem előzetest

mielőtt bevonulna

a jelrendszer amit használ

egészen sajátságos

a ChatGPT pedig ostobábbnak mutatkozik

ilyenkor mint bármikor

butaságokat fecseg

és a tovaillanó élet végtelen pixeljeiről mindig utólag ad hírt –

okoskodó de árnyék

ha a mutatóujjadat feltartod a világegyetem

komolyabb eseményeiről így is hamarabb értesülsz –

a recept: valamivel több hit

még több ráhagyatkozás és lehetséges hogy előbbre jutsz

ha egyáltalán előbbre kell jutnod bármiben is –

egy nap eljöttek a szívért

napközben jöttek

ha úgy vesszük teljesen nyíltan –

amikor a szokásos ügyeit intézte

ilyenkor nagyon fontosnak hitte magát

(ezt nem mindenki gondolta így)

észre sem vette amikor

kieszközölték különféle

műszerekkel a helyéről

nem érzett fájdalmat

nem érzett megbánást

nem érzett semmit

éppen telefonált

ugyanúgy ment tovább minden

a napi rutinjában vígan elvolt

ügyintézett –

ráadásul szépséghiba

hegek sem maradtak a nyomában

a mellkas hibátlan tisztás

amikor összepakoltak –

a szívet viszont elvitték

nem bocsátkoztak fölösleges magyarázatokba

a szívnek van becsülete

ennyit ha mondtak

fénye világa különös kötődései

végül tegezve miként egy régi ismerőst

te viszont teljesen fölöslegesen kaptad

‍

 

csendes, békés nap, napocska

‍

ha jobban belegondolok (bele…)

tulajdonképpen többnyire mindig

is fáradhatatlanul rajongtam a kicsinyítő képzőkért

ezekkel, egy ilyen okos szájtartással

a legkönnyebb megrabolni

alkalmanként a teljeset –

az emberkék – elég egy ilyen délceg

csinos kis leereszkedés hogy szinte

azonnal megmásszam ott helyben a falat

miközben gondolatban már azt is eldöntöm

félhangosan kár lenne visszakérdezni

mi vagy te? istenke?! szóval maradjon

inkább csak: nap, igaz, benne most csupán néha

feltűnő, izzó, homályos fénygolyó

felhőtakarásos: napocska / de működhet fordítva is:

hétköznapocska benne kiteljesedett

vad, lebírhatatlan, júliusi nappal

gazdag a magyar nyelv, áramlik, bővelkedik, emeljük kalapunkat –

szóval, köszi

 

valamire jó lesz ez is

ha már jött, ha már adtad

a kiürült tartályok feltankolására

(mit aztán leszívhatsz újra – Beckett

jól kuncog, fanyar odaadással, akár egy túlvilági néző)

nézni online kanapéról a háborút – ott van

AI-t faggatni versvégét vele íratni meg (úgysem derítik ki…) – ott van

utazni A-ból B-be aztán vissza

esti havazásban (naplóba bejegyezgetni)

haladni hajtani a mindennapok motorját – ott van

az emésztés is jó

fogynak a kuponok, a lépésszámláló licitál

költőnk is termel meg sem is izzad

ürül a gyomor, vesék bedolgoznak

örül a nép

bevásárlókocsijával majd letapos

haladj, haladjunk

csendes, békés nap (-ka, -ke)

törékeny ütőér

ütőerecske

hajts, hajtsd a nedveket

ki tudja meddig – ki tudja merre

‍

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb