.svg)
Vogel Zsuzsa: Az olvasás útjain, a biográfiától a közköltészetig. Faludi Ferenc műveinek fogadtatása. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2020.
A könyv a szerző 2013-ban megvédett doktori dolgozatának „piacra szánt” változata, amely megjelenése után megkapta a Faludi Ferenc alkotói díjat.
Azt, hogy eredetileg is tudományos igénnyel készült, a gazdag lábjegyzetrendszer és bibliográfia is mutatja. Középpontjában Faludi Ferenc áll, a tudós jezsuita, aki elsősorban versei révén ismert. Életében mind földrajzilag, mind intellektuális fejlődés tekintetében is nagy utat tett meg. Erre próbál meg könyvében Vogel Zsuzsa komplex kitekintést nyújtani, Faludi műveinek fogadtatása tükrében. Nemcsak a pozitívumokat, hanem a kritikus hozzáállást is ismerteti, arra keresvén a választ, hogy az életútja vége felé jelentős tekintéllyel bíró Faludi Ferenc neve miért „sikkadt el” a mainstream, népszerűsítő tudományosság terén, minden értékteremtése és közvetítése ellenére.
A könyv nem kimondottan életrajzi – habár található benne a lehetőségekhez képest részletes életrajzi fejezet is – és nem is feltétlenül életmű-bemutatási-elemzési munka, habár ez is megtalálható benne: sokkal inkább igyekszik arra reflektálni, mi volt Faludi kortárs és utólagos fogadtatása a 18. században. Azzal együtt, hogy miként a szerző is fogalmaz, „Faludi személye, személyisége egészen nem ragadható meg, hiszen még az őt személyesen ismerő kortársak számára sem mutatkozhatott meg a maga teljességében” (38.). Ez utóbbi számára kiemelten érdekes a Faludi-epigonok (?) alfejezet. Forrásérték szempontjából, a téma jövőbeli kutatója számára különösen értékes lehet az a rész, mely azt mutatja be, hol lelhetőek fel Faludi-művek Erdély történelmi tékáiban: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely rejtett kincseinek egy része jelenik meg ezen oldalakon.
