Dimény Áron, Győrffy Ákos, Papp Attila Zsolt. Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
No items found.

„Ez egy önfelszámolás is a részemről, az írást tekintve”

Dimény Áron, Győrffy Ákos, Papp Attila Zsolt. Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Meglepetés-történettel kezdődik Győrffy Ákos A csend körei c. kötetének bemutatója a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül, a Helikon folyóirat szervezésében. Kiderül, hogy a szerző és Papp Attila Zsolt beszélgetőtársa évekkel ezelőtt Kárpátalján találkozott először. Papp Attila Zsolt visszaemlékezése alapján Győrffy karakterében már akkor érezhető volt az, ami szövegei olvasása közben is tetten érhető: a szerző mindig a látszatok mögött igyekszik keresni a dolgot, ami a dolgok lényege.

Zavarban vagyok, hogy minek is nevezzem ezt a kötetet – kezdi Papp Attila Zsolt a beszélgetést. A csend körei, Győrffy Ákos legújabb kötete a Kortárs Könyvkiadó prózasorozatának részeként jelent meg, de talán csak annyiban próza, hogy a sorok tagadhatatlanul a lapszélig érnek. Korábban közölt tárcák, esszék olvashatóak a kötetben, amelyek Győrffy Ákos elmondása alapján utólag álltak össze egy kötetté. Ezek a szövegek egy hangra íródtak, ennek köszönhetően helyezhetőek egymás mellé.

Győrffy Ákos azt nyilatkozza korábban, hogy az elhallgatás felé tart. 2021-ben jelenik meg A távolodásban c., majd 2023-ban A csend körei c. kötete, amelyek nem csak a címek által, hanem tematikájukban is ezt a nyilatkozatot erősítik. Hogyan lehet a csend alakzatait mégis szövegben megragadni? – kérdi Papp Attila Zsolt. Győrffy szándéka, hogy írásainak atmoszférájában ragadja meg a csend felé közeledést; hogy addig sűrűsödjön a szöveg, amíg az elhallgatásba érkezik meg. „Ez egy önfelszámolás is a részemről, az írást tekintve” – jegyzi meg. A távolodásban c. kötetében olvasható versek többnyire esszékből visszabontott szövegek, amely redukcionista szándék szintén egyfajta elhallgatás felé való haladás, így szépen összecseng a szerző legújabb kötetének tematikájával.

Győrffy szövegei erőteljesen kapcsolódnak éppen aktuális élethelyzetéhez, játékba hozzák az otthont, a gyermekkort, az ént körülölelő környezetet. A szerző az otthon érzetét egy déltengeri szigeti élménnyel rokonítja. Az otthon perspektívája hasonló ahhoz, amikor egy szigetről tekint az azt körülvevő tájra, és nem lát semmit a horizonton. Az otthonnak nincsenek koordinátái, de mégis vannak meghatározható pontjai, nehéz behatárolni. Papp Attila Zsolt megjegyzi, a korábbi kötetek motívumai köteteken átívelő módon a legújabb kötetben is megjelennek. A könyvbemutató felolvasással zárul, miközben az is kiderül, néha a kötetből a valós életbe kivándorló, visszatérő motívummal is találkozunk, amely motívum olykor mindannyiunk mentségére szólhat.

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb