Exodus a bábeli zűrzavarból

Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája. (Esszék, kritikák.) Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2019.

Krusovszky Dénes Hemingway szalvétája c. esszékötetének írásai remekül tükrözik a szerző kíváncsiságát, de egyben a kérdező olvasó nyitottságát is, mely az irodalmi Nobel-díj körül kialakult MeToo-botránytól egészen a magyar neoavantgárdig mindenre kiterjed. A szétszálazhatatlanul sokféle trend és tendencia kontextusa között szintetizálni igyekvő, de végig az irodalom „mélyére” tartó, annak organikus belső működésére és a művek immanens esztétikájára figyelő kritikusi attitűd segít tájékozódni az igazság utáni kor elbizonytalanodott olvasóinak. Egyszerre világítja meg és leplezi le a kortárs irodalmi színteret meghatározó jelenségeket.

A könyv szerkezete összehasonlításra késztet: első fele a közelmúlt hazai megjelenéseiből és jelenségeiből válogat (Boldogtalan magyar irodalom), a második fele pedig külföldi írók munkáit szemlézi, valamint a szakma nemzetközi fejleményeire reagál (Stradivari a sivatagban), így egymásra tükrözve a magyar- és világirodalmat.

A magyar irodalom boldogtalanságának nyomába eredve a hazai irodalmi szcénát átható anomáliák lehetséges okait keresi Krusovszky, különösen szem előtt tartva a berögzült alkotói és befogadói stratégiák sztereotípiákat működtető rossz reflexeit. Leginkább a merev és szűk látókörű irodalomoktatásban (A régi század), valamint a politikával és írókultusszal terhelt irodalomszemléletben (A mérhetetlen mérése) látja ezen problémák gyökerét. Mindezek tüneteiként említi meg a Nyugat utáni nosztalgiában megrekedt kultúrpolitikát (Kritikus olvasatok), a „tízmillió költő országa vagyunk” és hasonló közhelyeket (Nagyhatalmi ábrándok), illetve az emlékezetpolitikai mítoszfabrikálásokat (Költő és kultusza).

Továbbiakban a nemzetközi színteret meghatározó irányvonalak forrásait és következményeit kutatja a szerző. Felhívja a figyelmet az olyan új folyamatokra, mint a regénysorozatával sztáríróvá lett Knausgard sikere és az autobiografikus próza visszatérése (Az önmagát író), vagy éppen az online felületek műfajteremtő hatása (instaversek, villámprózák). „Nem könnyű mindezt egyben látni, de nem is lehetetlen” (13.) – írja a kötet bevezető szövegében Krusovszky, aki reflexióival közérthetővé teszi napjaink irodalmának bonyolult folyamatait. Nemcsak bevezet előítéleteink közé, hanem ki is vezet belőlük.

‍