élek

(trăiesc)

élek

ahogy élek

élek

hogy éljek

anélkül hogy emlékeznék

a múltra

anélkül hogy kíváncsi lennék

a jövőre

tegnap este

kinyitottam az ablakot

és a nyári éjszaka rekkenő hősége

a szobába robbant

az égen csillagok voltak

és lent

nálunk

csönd

pusztaság

egy kocsi kereke mellett

egy apró béka

ugrált

a fényben

élek

ahogy élek

élek

hogy éljek

‍

szerencsétlen állatok

(bietele animale)

szerencsétlen állatok

amikor fáj valamijük

összekuporodnak némán

és a véksőkig tűrnek

mert tudják hogy

ha üvöltenek vagy jajgatnak

jönnek a többiek

és széttépik őket

olykor még

a saját fajtájukból valók is

amikor lebénul a törzsük

és nem bírnak járni

amikor kihull a foguk

és nem bírnak enni

amikor férgek és kullancsok

rontanak rájuk

amikor meghasad a szemük

vagy autók alá kerülnek

egy sarokba vonszolják magukat

elnyújtják a földön

összeszorított pofájukat

és meghalnak

nem üvöltenek

nem jajgatnak

mert egyedül éltek mindig

és egyedül halnak meg

‍

most nagyon nehéz nekem

(mi-e foarte greu acum)

most nagyon nehéz nekem

nagyon nehéz

erősen gyötrődöm

jobban mint ki tudnám

fejezni

belém van ásva

belém omlott

ez a baj

önmagamba omlottam

elhagyva

elfelejtve

egy kórházi ágyon

leszáll az este

beáll az éjszaka

egy kórházi ágyon

a mező közepén

a szürkületben

nagyon nehéz nekem

elolvad most bennem

a szívem

‍

lefejtem a húst

(descărnez)

lefejtem a húst

lefejtem a lefejtést

és azután

a lefejtett

lefejtést

lefejtem újra

csak azután

jutok

önmagamhoz

karjaimba veszem magam

erősen szorítom magam

együtt sírunk

könnyek között nevetünk

‍

a vízcsepp

(stropul de apă)

a vízcsepp

a csapból

egy pillanatra

a világot tükrözi

eltűnik a kagylóban

és ez minden

örülj

amíg még látsz

amíg még hallasz

a vízcsepp

a konyhát tükrözi

egy pillanatra

és ez minden

VISKY ANDRÁS fordításai

Mircea Cărtărescu író, költő és esszéíró, a kortárs román irodalom talánlegismertebb alkotója, akit Nobel-díjra is többször felterjesztettek. 1956-banszületett Bukarestben, 1980-ban végezte el a Bukaresti Egyetem román nyelvés irodalom szakát. 1980 és 1989 között iskolai romántanárként dolgozott,majd a Romániai Írók Szövetségének tisztviselője és a Caiete Critice című lapszerkesztője volt. 1991 óta a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarának RománNyelv és Irodalom Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus. 1994 és 1995között az Amszterdami Egyetem vendégelőadója volt. Számos vers-, próza- éstanulmánykötete jelent meg. Műveit többek között angol, francia, német, olasz,spanyol, lengyel, magyar, holland, svéd, norvég és bolgár nyelvre fordították le.