.svg)
2019. február 27-én, szerdán délután 4 órától mutatták be Egyed Péter Szellem és környezet II. című kötetét (EME Kiadó), amely a szerző immár posztumusz filozófiai tanulmányait és esszéit tartalmazza. A bemutatóra az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében került sor, a kötetről Demeter Attila, a BBTE Filozófiai Intézetének tanára beszélt.
Demeter személyes visszaemlékezésben adott hangot sajnálatának, mivel a Szellem és környezet első kötetének bemutatójára évekkel ezelőtt – már maga sem tudja miért – nem tudott eljutni. Egyed első kötetét akkoriban Horváth Andor mutatta be – egyikük sincs már közöttünk. Demeter számára emlékezetes volt egy régi, a Székelyföld folyóirat számára készített interjú Egyeddel. Akkoriban fölmerült a kérdés, miért is nem kérdezte Egyedet inkább a szerelemről, miért csak tömény filozófiáról esett szó abban az interjúban. Erre a kérdésre most ezért tért vissza, ugyanis a Szellem és környezet második kötetében helyet kap egy kiváló, a klasszikus értelemben vett filozófiai esszé a szerelemről, a szerelmes emberről, bizonyítva azt, hogy igenis lehet még nyelvet kapni intenzív tapasztalatokhoz.
Demeter arra tért ki leginkább, hogy Egyed Péter gondolkodásmódja hogyan épül fel – páran azt gondolhatják, hogy Egyed szerteágazó tudásának semmiféle rendszeressége nincs. Ez nem állja meg a helyét, ha például a Wittgenstein gondolatát vesszük alapul a kérdés megközelítésében: nem biztos, hogy a rendszerszintű gondolkodás megfelelő és főként nem biztos, hogy értékes – lehet hiábavaló erőfeszítés is. Demeter négy gondolati síkra helyezte Egyed munkásságát, melynek domináns formája az esszé.
Első szempontként egynéhány tanulmányának totális jellegét emelte ki. Egyednek vannak olyan írásai, amelyekhez nem lehet hozzátenni semmit, elvenni sem lehetne belőlük, saját magukban megállják a helyüket még akkor is, ha nem extenzív könyvekről van szó. Második szempont Egyed stílusa, amely nem egy vaskos filozófiai nyelvre épül, hanem egy kiegyensúlyozott filozófiai próza, amely nagyon korán kiérlelt és konstans az életműben. A harmadik támpont a írások belső referenciális rendszere, amelyek olyan „beállások”, amik az önformálást, a filozófiai önismeretet jelentik a filozófia számára, ugyanakkor az elidegenedéssel is számot vetnek. A negyedik pillér Demeter szerint maga a módszer, a fenomenológiai aspektusok volnának.
Egyed filozófiájában a hegeliánus motívum igen erős, valamint szintén négy nagyobb tematikus egységet lehet elkülöníteni a szóban forgó könyvben: a tudat, a fogalom, a politika és a magyar eszmetörténet vonatkozásait. A kötetbemutatón Sófalvi Emese hegedűjátékát is hallhatták a résztvevők.
