Cicatéren túl

Petőcz András: Cicaszobor áll a téren. Gyerekek rajzaival. Pont Kiadó, Budapest, 2013.
Petőcz András – időnként, amikor kicsit táncolni akar a szavakkal, s háttérbe szorítja az egyébként komoly témáit – gyermekverset is ír, merthogy ezekben különösen lehet zeneileg ritmikus szövegeket létrehozni, lehet táncolni. Cicaszobor áll a téren című kötete is ezt példázza, hiszen magával ragad a ritmus, élnek a szójátékok, a hangzás egyedi világot teremt.
Ebbe a hol lágy, hol pörgő, hol simogató, hol felkavaró világba helyezi szereplőit, amelyek közül már csak a cím kapcsán is kiemelkednek a macskák, de mellettük nem hiányoznak a mesebeli figurák, a típuskarakterek, Micimackó és barátai, illetve a lírai énnel azonosuló melankolikus Dodó sem, aki „páratlanul” bolyong, keresi a helyét. Ez a sokféle szereplő különböző hangulatot hoz magával, így a látszólag vidám, pörgős gyerekverskötetbe be-beépül a szomorúság, a félelem, a fájdalom, merthogy a kicsik világa erről is szól. A megszemélyesített természet is szereplővé növi ki magát: a hold, napsugár, fű, tó, dombok, hegyek úgy mutatkoznak be, hogy kibillentik az olvasót a szokásos nézőpontból. Dombok, / dombok, /dombok, / miért robotoltok? // Egykettőre / hegyek lesztek, /mégha nem is / igyekeztek! //Jó lesz nektek? /Nem lesz jó! / Lesz rajtatok /kilátó! Petőcz úgy klasszikus, hogy közben modern, s ez igaz formára, tartalomra egyaránt. A mondókaszerű, rímes-ritmikus versek közé becserkész egy-egy nehezebben emészthető szabadverset is, s talán csak emiatt ajánlják a kötetet öt éven felülieknek. Egyébként csupa zene minden, a szókészlet pedig néhol kifejezetten mai, az internet világához köthető, amitől szintén felcsillan a kis olvasók szeme. Nagyszerű humort, komoly szövegköziséget, sok játékot, néhol pedig filozofikus párbeszédre hívást nyújt a könyv.
Személy szerint én nem szeretem a macskákat, de valamiről lemaradtam volna, ha emiatt félreteszem a kötetet. Merthogy cicatéren túl, sokkal többről szól a kötet. A hétköznapi és varázslatos együttélése, a bánat és az öröm színjátéka, az élet mint élmény versbe szedése. Gyermekközeli, s nem csupán a soroknak köszönhetően, hanem a gyermekek által készített rajzok miatt is, akik őszinte rajz- és ecsetvonásaikkal a legjobb szövegértőknek bizonyulnak. Szép, igényes kötet ez az egész családnak, nem csak gyerekeknek.