.svg)
Következzék III. Montekicsoda – az első kettőre nem emlékszem – csodálatos története W. A. Mozart hányattatott gyermekkoráról, valamint arról, hogyan fogadták aprócska hősünket mint liliputi embert az Óriások földjén. Mert Mozart testmagassága 1 hüvelyk volt, tehát pontosan annyi, mint egy csembalójátékos hüvelykujja. Egy ébenfából és elefántcsontból faragott ékszerdobozban utaztatták, ami rendkívül praktikus módon babaszobának volt berendezve. A kör alakú ládika ablakai karcmentes zafírüvegből voltak, míg étkezőasztalként Mozart egy csillogó aranytallért használt. Az asztallapot vastag terítő fedte, és a babaszobában mindenütt bársonnyal bélelt meg brokáttal borított bútorok terpeszkedtek, továbbá a falakon is súlyos függönyök és faliszőnyegek lógtak, hogy tulajdonosuk – a kis Csodalény – meg ne sérüljön a rengeteg utazástól. Amint rászabadult egy zongorára, Mozart fel-alá szaladgált a zongora billentyűin, méghozzá bekötött szemmel, hogy imigyen szórakoztassa az igényes publikumot. E vendéghajmeresztő mutatvány során kizárólag abszolút hallását használhatta! Atyja, Leopold Mozart – rendkívül pénzéhes ember lévén – minden útjába eső kocsmába és kastélyba betért, hogy jól csengő aranytallérok fejében mutogassa e cirkuszi produkciót, ami napjainkban „állatkínzásnak” minősülne, és legalább három évig terjedő börtönbüntetéssel volna sújtható. De sajnos akkor még más szelek fújdogáltak, így később a királyi palotákba is sikerült bejutnia.
A laputák királyának palotája a föld felett lebegett egy hatalmas mágnestalpon, amely nyilvánvalóan a föld magnetikus erejét használta ki. A teljesen megdelejezett laputa alattvalók tehát szó szerint a „fellegekben jártak”. A laputa férfiak legfőbb szórakozását zenei és matematikai tételek jelentették, ruházatukon napok, holdak és csillagok ábrái díszelegtek, hegedűk, fuvolák, hárfák, trombiták, csembalók képével váltakozva. A laputa férfiak hallása rendkívüli mértékben kifinomult, egyesek szerint a szférák zenéjét is hallani vélték, ami a csillagok, bolygók és galaxisok parallaxisa során keletkezik, és emberi fül számára felfoghatatlan. A laputa uralkodó előkelő vacsorát adott Mozarték tiszteletére. A vacsora során az ifjú zseninek bekötött szemmel kellett felismernie az egyes fogásokat. A vacsora egyébként három fogásból állt, a levesestányérok szabályos kör alakúak voltak. Mozart a második tányér kapcsán megjegyezte, hogy a szakácsok elszámolták a „p”-t… A kúp, gúla és henger formájú kenyerek térfogatát íz és szag alapján könnyedén kiszámolta, anélkül, hogy egyetlen ujjal is megérintette volna őket. A hárfa alakú borjúbordákon kifogástalanul játszott; az oboa, fuvola, fagott és klarinét formájú hurkákat és kolbászokat kétpofára falta. Emellett képes volt bármilyen étel ízét tökéletesen felidézni az elméjében, csupán át kellett fussa hozzá a receptkönyvet. A háromfogásosra tervezett vacsora közepe táján Mozart intett az inasoknak, hogy haladéktalanul szervírozzák az édességet, mivel a savanyú káposzta mellé kedve szottyant egy kis édeset elfogyasztani. A laputa urak tátott szájjal nézték, ahogyan a csigavonalakban felszolgált pudingok tökéletes ízharmóniában elegyednek a kolbásszal, káposztával és kenyerekkel!
II.
Köztudott, hogy a hirtelenszőke nők hajfürtjeit Szilfek és Szifritek védelmezik. A különösen jószívű Szilfek mindig kiszúrják maguknak a fedetlen fejjel útnak induló szőkeséget. E láthatatlan kis őrangyalok ilyenkor pompás esernyőt kerítenek és terítenek a hidro-gén-kezelt hajfürtökre. A Szőkeség persze nem is tudja, és valószínűleg nem is fogja megtudni soha, mennyi mindent köszönhet nekik. A Szilfek egyébként számtalan furfangos módszert és praktikát eszeltek ki történelmük során. Legendás őseik még Haydn, Mozart és Beethoven vendégfürtjeit oltalmazták. Amikor a nagy zeneszerzők páratlan számú (!) parókája kezdett elkorcsosulni, az agyafúrt Szilfek újabb és újabb rizsporos kenceficéket kotyvasztottak, hogy elejét vegyék a nagyfokú szellemi hanyatlásnak. Legnagyobb gonddal és szakértelemmel természetesen Bach Papa és a Bach família vendégfürtjeit fonogatták. Egy anekdota szerint: a Szilfek addig-addig fésülték Bach Papa aranygyapjúval felérő frizuráját, amíg a lángeszű zeneszerző bele nem feledkezett egy-egy fergeteges zenei fúga kifundálásába. A széplelkű Szilfek által kipödörintett fúgák valóságos fúgafolyondárként övezték Bach Vater felejthetetlen koponyáját. Úgy tekeregtek rajta, mint lehámozott citromhéjkarikák, s mint egy-egy bandzsi-dzsumping-szilikoncsúzda-tetűhinta! A kései utókor elsatnyult elméjű tonzúrái alig győzték szálanként számba venni és szétválogatni a nagycsomó Csimborasszót + Gordiusz-Csomólungmát. Egy másik anekdota szerint: az eredendően férfias természetű Bach Papa idővel megelégelte a Szilfek által alkalmazott rengeteg piperecikket és kenceficét. Képtelen volt összebékíteni e nőies praktikákat az általa preferált bővérű Bach-análiák erősen hímsovén hangnemével, s e páratlan parókát – lángoló Bach-üstökösként – a csillagok közé hajította. Egyesek időről időre látni vélik. Úgy tartják: ma is ott galoppol az égen, a Haydn-szimfóniákról – Medve, Tyúk, Csillár etcitera – elnevezett csillagképek között.
III.
Az ételmérgezést kapott Hófehérke egy átlátszó üvegkoporsóban és még véletlenül sem üvegkorsóban szállítandó az átvétel helyszínére az üveghintóval való fuvarozás és szállítmányozás szokásos szabványszabályai szerint. Az Üvegvilágban üvegből vannak a házak, a tükrök teljesen átlátszó üveglapok, a megalomániás nagyravágyók és romantikus álmodozók hüllőhomályos „vitrinvilágban” élnek, az egészséges, tehát teljesen átlátszó üvegpolgárok ragyogó üvegházakban laknak, üvegcsellók húzta üvegcsembalón közlekednek rendkívül öko-üvegtudatos módon, s életük végeztével hatalmas üvegtemetők üvegkorsóiban meg üvegkoporsóiban várakoznak az üvegharsonás feltámadásra. A temetéseken mesésen csengő üvegcsengőkkel csilingelnek, méregdrága üvegharangokat hangolnak fel és kongatnak meg a tiszteletükre. A szégyen és szemérem teljesen ismeretlen a hazájukban, az üvegzsebű üvegpolitikusok soha semmit sem titkolnak el a számlájukon, az üvegszínésznők kristálytiszta üvegkönnyeket bőgnek, üveghangmagasságban kornyikálnak, míg a legtehetősebb üvegpolgárok vitrinvillákat építenek és több száz emeletnyi magasságban hajlítanak jákobi-üveghanglétrákat a csöpögő üvegfellegekhez. Best of Mozart!
