A Tokaji Írótábor tanácskozása 1986. Szerkesztette, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Kákay Viola és Soltész Márton. Magyar Napló, Budapest, 2022.
A Tokaji Írótábor Magyarország egyik legnevesebb irodalmi rendezvénye. 1972-es indulása után egy regionális érdekeltségű találkozóból országos jelentőségű fórummá nőtte ki magát. Az évenként megszervezett sorozat egyik csúcspontja, melynek hatása jócskán túlnőtt az előreláthatón, 1986-ra esett. Erről a rendhagyó évről egy így is, úgy is súlyosnak nevezhető könyv született.
Bizonyos eseményeket, főleg, ha azoknak történelemformáló hatásuk van, különböző csoportok más- és másképpen értékelnek. Amennyiben később pozitív hozadéka volt a változásnak, sokan próbálják magukénak tudni a kezdeményezést, a kockázat vállalását vagy a munka dandárját, amely sikerre vitte a tervet. Amint a könyvből kiderül, hasonlóan változatosak az 1986-os írótáborhoz kapcsolódó visszaemlékezések. Közösségi vagy akár egyéni szinten más- és másképpen látja mindenki a maga szerepét az akkor történtekben, az utána következők előkészítésében. Kétségtelen, hogy – és ez az értekezletek jegyzőkönyveiből egyértelműen kiderül – már akkor sokféle nézet ütközött. Az események – amelyek nem korlátozódnak a tábor négy napjára – minél pontosabb rekonstruálása érdekében a szerkesztők több irányból közelítették meg a központi kérdést. Így a könyv anyagának összeállítása levéltári és könyvtári forrásokra, jegyzőkönyvekre és szintén a találkozó napjain készült hangfelvételekre épül.
Akár terjedelmét, akár tartalmát nézzük, az olvasó egy vaskos kötetet tart a kezében. A sorszám nélküli első rész a szerkesztők történelmi kutakodása, míg a római egyessel jelölt a tábor előkészületeinek története. A tábor napjainak jegyzőkönyvei következnek, míg a harmadik rész, mely a Visszhang címet viseli, már egy-egy nap végén megírt sajtócikkekből indul, amely aztán 1986 végéig folyamatosan újabb anyagokkal bővült. A kötetet a Függelék, a Bibliográfia és a Névmutató zárja.
Minthogy a magyarországi lazább politikai rendszer lehetőséget adott a társadalmi feszültségeknek a bizonyos korlátok közötti ellenzékieskedés által való levezetésére, mint A Tokaji Írótábor Tanácskozása 1986 című könyvből kiderül, olyan vélemények is vannak, hogy éppen ez a rendezvény indította el azt az erjedési folyamatot, amely a békés rendszerváltáshoz vezetett. Hogy mennyire tudható be egyetlen eseménynek vagy mozgalomnak egy politikai rendszer bukása, jó kérdés. Kétségtelen, hogy az 1986. augusztus 24. és 28. között Tokajban megszervezett rendezvénynek olyan közvetlen következményei lettek, melynek folytán az 1987-es kiadást nem engedélyezte az ország legfőbb vezetése.
A könyv tehát ennek a fontos 1986-os eseménynek állít emléket. Ha valaki elfeledte volna, vagy kétségei lennének afelől, mit jelent a szellemi erők bár egy részének az azonos irányba való csatornázása, lapozzon bele a kötetbe.