.svg)
A Kolozsvári Magyar Napok keretén belül találkozhattunk azokkal a fiatal szerzőkkel, akik a Helikon folyóirat irodalmi pályázatának győztesei lettek. A Helikon Estek sorozatában hat szerzővel beszélgetett Mărcuțiu-Rácz Dóra és Márton Evelin augusztus 18-án este hét órától a Bulgakov kávézó teraszán. Amit nem lát a webkamera címmel meghirdetett pályázat díjazottjai Böjte Beatrix, Pál Hunor, Fancsali Kinga, Bodor Emese, Bíró Borbála, Gothárd Krisztián voltak, akik Márton Evelin zsűritag szerint mind első helyet nyertek valójában – írásaik eszmei értékét rendkívül nehezen lehetett felbecsülni, ugyanakkor mind kiemelkedők voltak a mintegy 150 beküldött pályázat közül.
Fotó: KMN / Szentes Zágon
A szerzők bemutatkozását (nagyjából mind végzős gimnazisták vagy egyetemi éveik első felében járók, 18 és 22 év közöttiek) követően körkérdések hangzottak el, legfőként az írással kapcsolatosan, a jövőjükre fókuszálva. Arra a kérdésre, hogy hol látják magukat öt év múlva, Krisztián elmondta, hogy nehéz gondolkodni erről, mivel a koronavírus-járvány bizonytalanságait tapasztalva leginkább olyan biztos pontok megragadásán gondolkodik, amik segíti őt az életben. Borit a képzőművészet érdekli, ezzel is szeretne foglalkozni, főként a festészettel, de sok mindent kipróbálna, például az animációt.
Fotó: KMN / Szentes Zágon
Emese a magiszteri képzésen látja önmagát, illetve meg szeretne írni addig egy színdarabot, amire büszkeséggel gondolna majd. Kinga a rohamos klímaváltozásra hívta fel a figyelmet, ami félelemmel tölti el, mivel nem biztos, hogy mindannyian képesek leszünk terveinket megvalósítani miatta, de ha minden jól sül el, akkor drámapedagógiával szeretne foglalkozni és lesz addigra egy kötete. Hunor azt érzi, hogy ugyanúgy nincs fogalma arról, hogy mit tenne öt év múlva, pont ahogy öt évvel ezelőtt sem tudta, hogy most mi lesz, de reméli, hogy ezalatt az idő alatt kiderül, hogy jó választás volt-e neki a műszaki képzés. Bea öt év múlva ugyanitt szeretne ülni, lehetőleg saját regényének a bemutatóján, illetve szakmájában, újságíróként dolgozna.
Fotó: KMN / Szentes Zágon
A díjazottak válaszai arra a kérdésre, hogy mi veszélyeztet leginkább ma egy írót, hasonló válaszok születtek: az egyik félelem az, hogy nem fogják megérteni, hogy a világ sajátos szemlélete lehetetleníti el az írókat. A kiégéstől és az újat mondás képtelenségétől is tartanak, valamit a monotonitástól, az impulzushiánytól. Női szerzők esetén az anyaság is lehet veszély, a gyerekvállalással számos női szerző elfordul az írástól, hiszen teljes időt vehet igénybe.
Fotó: KMN / Szentes Zágon
A Z generációs olvasási szokások azonban a következő kérdésre adott válaszok nyomán nem térnek el szinte semennyiben attól, ahogy korábban olvastunk és olvasunk: kötelezőkkel való megbirkózás iskolában és egyetemen, újraolvasás és tallózás, sok könyv egyszerre olvasása és félbehagyása. A meghívottak Sylvia Plath-et, H. P. Lovecraftet, Grecsó Krisztiánt, Hazai Attilát, Kertész Imrét, Albert Camust, fantasztikus és ifjúsági irodalmat olvasnak jelenleg.
Fotó: KMN / Szentes Zágon
A felolvasás során kiderülhetett a közönség számára is, hogy valóban tehetséges, érzékeny, kifinomult nyelvre törekvő szerzőkkel ismerkedhettek meg.
