A 30. Szent György Napok keretében, április 26-án került megrendezésre Durica Katarina felvidéki születésű nőíró közönségtalálkozójára. A beszélgetés helyszínéül a Bod Péter Megyei Könyvtár kultikussá váló Gábor Áron terme szolgált, amely megtelt érdeklődőkkel, olvasókkal. Durica Katarina beszélgetőtársa Máthé Kincső rádiós műsorvezető, a Rádió GaGa Háromszék munkatársa volt.
A közel másfél órás közönségtalálkozó szervezőelve egyfajta holisztikus rálátás-kínálás volt. Máthé Kincső kérdéseiben, témafelvetéseiben ugyanis a jelentől a múlt fele haladóan igyekezett átfogni Durica Katarina megjelent műveit, azok keletkezéstörténetét. Durica Katarina elmondása szerint egy-egy könyve megjelenését két-három éves folyamatos kutatómunka előzi meg, amelyben nemcsak íróként, hanem újságíróként is részt vesz. Hogyan íródnak a könyvei? Mi miatt választja olyan valós, de tabuizált, súlyos társadalmi problematikák tematizálását és kivesézését, mint a prostitúció, a dunaszerdahelyi maffia vagy a béranyaság? Hogyan tart távolságot, zökken vissza a mindennapokba, a saját életébe egy megfeszített, testet-lelket megdolgozó munkafolyamat után? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén beszélgetett az est két főszereplője, majd ehhez kapcsolódtak a közönség kérdései is.
Durica Katarina újságíró-íróként az interjúztatás módszerével él, ez azonban nem hagyományos értelemben vett fehér papíros, jegyzetelős vagy diktafonos interjúztatás, hanem egy konfidencialitásra, bizalmi kapcsolatra alapuló beszélgetés. A konfidencialitás megtartása nagyon fontos számára, a könyvek szereplői összegyúrt, teremtett figurák, sosem egy-egy ember élete és története köszön vissza a lapokról, a szerzőnő távol helyezkedik az egyéniesítéstől. Elmondása szerint A rendes lányok csendben sírnak kötete előmunkálataikor például tudatosan kuszálta össze a hallott történeteket, név nélkül készítette jegyzeteit, majd – mint azóta is minden alkalommal – megsemmisítette a jegyzeteit – (ön)védelmi, biztonsági és konfidenciális okokból egyaránt.
A közönségtalálkozó számomra legnagyobb tétje a kendőzetlen nyitottság, a tabuktól mentes tematizálás volt. Legújabb könyve, a 2022-ben megjelent Mennyit adtál érte? a fogantatás körülményeinek sokfélesége, a várandósság, a születés témáját járja körül, fókuszban a béranyasággal mint egyre terjedő eljárással. A női test különböző értelmezései, az árucikké válás az a csomópont, amely összeköti a Városi rókák és a Mennyit adtál érte? problémakörét. Az önrendelkezés korlátozottsága, a mélyszegénység, az éhínség és az elnyomó, erőszakon alapuló rendszerek azok a mozgatórugók, amelyekben Durica Katarina könyveinek nőszereplői csupán kisemmizett, elnyomott bábok. Ezek a nagyon emberi, távolinak tűnő, de erőteljesen jelenvaló történetek válnak közelivé az olvasó számára.
Az est végéhez közeledve, Máthé Kincső a mentális egészség és jóllét megtartásának, újramegtalálásának hogyanját feszegette, továbbá egy újabb könyv témaválasztásáról is szó esett. A racionalizálás folytonos próbálkozás, emellett pedig két referenciaszemélyt is említett Durica Katarina: Al Ghaoui Hesna és Zoltán Gábor volt az, aki segítette a saját életébe való „visszatérésben”. Legújabb érdeklődési köréről bár óvatosan beszélt, kijelentette azt, ami a könyveiben is visszaköszön: íróként érdeklődik mindaz iránt, ami igazságtalan, ami a világ működését leképezi, amin lehet(ne) és kell(ene) változtani.
Fotók: Tompa Réka – Szent György Napok, Facebook