Alászállva Salas „birodalmába”

A kortárs művészeti szcéna egyik legeredetibb alkotója a caracasi születésű Zeus Salas, aki nemcsak festő, de előadóművész is. A Michael Gracey rendezte és Hugh Jackman főszereplésével készült film címével szólva: A legnagyobb showman. „Műsorát” ezúttal Budapesten, a Bakáts Bunker Underground Kulturális Térben mutatja be, ahol festés közben szól közönségéhez, hiszen a festészet nála a meghatározó. A föld alatti termekben látható Előttem a holnap című kiállítás munkásságának mérföldköve. Hét év válogatása, amely összegző és egyben előretekintő.

Salas fiatalon hagyta el szülőhazáját és költözött Argentínába. Ebben az Andok hegylánca és az Atlanti-óceán között elhelyezkedő országban ragadott ecsetet, amit azóta sem tett le. És milyen jól tette, hogy azóta sem fordított hátat a festészetnek. Mágikus karakterekkel, erős szimbólumokkal benépesített expresszionista vásznaival érzelmek széles skáláját közvetíti: dühöt, megbocsátást, megváltást. Intenzív ecsetvonású kompozícióival „megbabonázza” nézőit. Képein groteszk, torz teremtmények vicsorognak ránk, amitől – valljuk be – a frász kerülgethetne bennünket. A Bakáts Bunkerben látható, olykor vérben tocsogó lények időnként 16-os, de inkább 18-as karika után kiáltanak.

Ilyen Zeus Salas. Alkotói tárházában nem találunk sem idilli tájképeket, sem szép virágcsendéleteket. Persze a rút is lehet szép, „Szép a rút és rút a szép” – hangzik el Shakespeare Macbeth (1606) című tragédiájában. Salas démoni figurái rútságuk ellenére sem viszolyogtatóak, bár szarvaikkal, éles fogaikkal és karmaikkal rémisztő hatást szeretnének kelteni. Ám a naiv, gyermekien leegyszerűsített ábrázolásból adódóan küllemük megmosolyogtató. Ez a kettősség talán abból is fakad, hogy Salas démonait megfestve egyben szembe is nézett velük, mintegy megszelídítette őket.

A performerként is aktív művész ötödik esztendeje él és dolgozik Budapesten. Mind a magyar fővárosban, mind pedig Európa-szerte kiállított már. Fesztiválokon, művészeti eseményeken találkozhattunk már vele. Tavaly például az Eleven Ősz Fesztiválon, idén a Zsolnay Fényfesztiválon, ahol élőfestészeti performanszokkal készült.

A Ferencváros szívében lévő Bakáts Bunker igazán különleges helyszín. A föld alatti pince óvóhelynek is tökéletes lenne, de szerencsére nem ilyen funkciót tölt be, hanem kulturális események színhelye, koncerteket, workshopokat is tartanak itt. Átjárókkal összekapcsolt, grandiózus méretű termei jól átláthatóak.

Nem kellett sok idő hozzá, hogy „elvarázsoljon” a befogadóbarát helyiség és a képek. Az erősen málladozó falakon látható festmények, illusztrációk „beragyognak” mindent, annyira intenzív színűek. Estefania Krauss kurátor szerint a Salas alkotásaiban felszínre törő, vibráló színek azoknak a helyszíneknek a kulturális tájait tükrözik, ahol Salas élt és él: Caracasban, Buenos Airesben és Budapesten. Az Előttem a holnap kontextusát e három város határozza meg. „Az ott szerzett élmények és városi ingerek beleépülnek munkáiba, és finom jelzésekkel a művész alkotás közben megélt lelkiállapotába kalauzolják a nézőt” – állapítja meg Krauss.

A szobrokat, performanszlenyomatokat is prezentáló kiállítás személyes érintettségű munkái a kurátor megfogalmazása szerint a bennünk megbúvó és általunk kreált démonok témáit járják körbe. Így már érthető, hogy miért uralják ezek az „ördögi fajzatok” a vásznakat, miért tekintenek ránk szoborként is. Nem egyszerű azonosulni velük. A World Without Love Z23 fejére ketrecet húzott figurája egy madárra hasonlító élőlényt „pátyolgat”. A How Z21 női ruhákba bújt ördögei tanteremben állnak. Abszurdak, ahogyan a Deva Z23 bokszoló kentaurja is.

A nem hétköznapiért, a misztikumért rajongók szívét Zeus Salas mindenképpen meg fogja dobogtatni. De azokét is, akik kedvelik a latin-amerikai kultúrát, annak kompozíciókba foglalt motívumait, szimbolikáját. Mindazonáltal a klasszikus ábrázoláshoz szokottakra is hatással lesznek az intenzív érzelmi töltetű, expresszív művek.

‍

Zeus Salas: Előttem a holnap, Bakáts Bunker, Budapest, 2024.

‍