No items found.

A világirodalom legfontosabb beszélgetése – Irodalmi játék –

XXXIII. ÉVFOLYAM 2022. 08. (838.) SZÁM – ÁPRILIS 25.

Valamikor az 1990-es évek közepén olvastam először Dante Isteni színjátékát (azért vagyok ebben ennyire biztos, mert első kötetem, A névadás öröme hátlapjára épp Dantétól választottam egy kevésbé ismert idézetet). Bő 25 éve bosszant tehát a Pokol Negyedik énekének 9 sora: Dante – Vergilius kalauzolásával – megérkezik a pokol tornácára, kérdi Vergiliustól, hogy van-e szabadulás a pokolból („Ki tudhat-é innen valaki menni / akár maga, akár más érdemével” – itt is, a továbbiakban is Babits Mihály fordítását használom, LLL), mire mondja Vergilius, hogy az ő (mármint Vergilius) halála után néhány évvel jött „egy Erős” [Jézus Krisztus], aki Ádámot és Évát, fiukat, Ábelt, illetve Ábrahámot, Mózest, Dávid királyt és másokat már kimenekített (aki bővebb információkra is kíváncsi, olvassa el az apokrif Nikodémus-­evangélium második részét). Aztán sor kerül a világirodalom leghíresebb találkozójára, amikor Dante szeretve tisztelt költő-elődeivel, Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal, illetve Lucanusszal találkozik. Nos, innét származik az a fent említett, bosszantó 9 sor:



„Most egymással pár szót beszélgetének

– mesterem nyájasan mosolygott ekközt –

s nyájasan fordultak felém a vének.

És megtisztelve engem minden eszközt

megragadtak, maguk közé bevéve,

hogy hatodik lettem ily szellemek közt.

Így haladtunk a fényesség elébe,

beszélve, ami elhallgatva szebb most,

mint akkor szebb volt hallva és beszélve.”



Micsoda disznóság: a világirodalomban egyszer jön csak össze a „K6-találkozó”,1 Dante viszont az idők végezetéig titkosítja a beszélgetést! Szégyellheti magát, bárhol is van momentán!


*


Közbevetőleg: sok évvel ezelőtt lefordítottam néhány részletet Mircea Cărtărescu Levantul című eposzából. Maga az eposz sziporkázóan szellemes nyelvi utazás keresztül-kasul a román irodalomtörténeten (s mint ilyen a román posztmodern irodalom csúcsteljesítménye). Az eposz Hetedik énekében a főhős, Manoil egy palotába érkezik, ahol a román irodalom legnagyobb költőinek szobrai állnak (a hat legnagyobb román költő – Cărtărescu szerint –: Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Ion Barbu, George Bacovia, Lucian Blaga, Nichita Stănescu, illetve – hatodikként!!! – Mircea Cărtă­rescu). Szerencsére ebben az eposzban a szobrok megszólalnak: nyilván, nem eredeti Eminescu-, Arghezi-versek hangzanak el, hanem Cărtărescut halljuk, az illető költők köntösébe-stílusába bújva.

Erre a Ráolvasásra készülve megkérdeztem levélben Cărtărescut, hogy tudatosan utalt-e az eposzában Dante Nagy Költőtalálkozójára, mire azt válaszolta, hogy a Levantul írásakor még nem ismerte az Isteni színjátékot, később viszont ő maga is meglepődött az érdekes irodalmi párhuzamon. Falusi vagyok, hiszek neki…


*


Visszatérve a pokol tornácára: vajon miről beszélgethetett hat ilyen mákvirág egy ennyire exkluzív klubban? Mivel férfiakról van szó: mondjuk, a háborúról?2 És tényleg: mindannyian érintettek ebben a témában: Homérosz is (Íliász), Vergilius is (Aeneis), Lucanus is (Pharsalia),3 Horatius is (elfutott a philippi csatában Octavianus, a későbbi Augustus császár légiói elől), Ovidius is [száműzetés; nagyon nem szereti száműzetése helyét, a világvégi Tomist, folyton könyörög Augustus császárnak, például a Keservek Második könyvében: „száműzz enyhébb helyre, könyörgök, küldj közelebbre” (mármint Rómához)],4 Dante is (szintén száműzetés). Vagy – mivel férfiakról van szó – a nők lenne a téma? Alighanem. Legalábbis az Isteni színjáték egyes magyar fordításai szerint olyasmiről dumáltak a nagy költők, amit „nem illik” rögzíteni az eposzban.5 Ha viszont nők, akkor egyfajta irodalmi játékként másoljunk ide találomra néhány, nőkre vonatkozó sort az említett költők műveiből (gondolom, a Helikon szerkesztősége más „megfejtést” is szívesen fogad):



VERGILIUS

…Ég a szerencsétlen Dídó, őrjöngve fut immár,

Úgy fut az utcákon, mint szarvasünő, kit a pásztor

Kréta mezőin megcélzott és megsebesített.6


HORATIUS

Mondd, hova tette eszét ez a nő? Buta volt, babonás volt.7


HOMÉROSZ

Nincs is az asszonynál iszonyúbb, nincs nála kutyább sem.8


OVIDIUS

(afféle nagyvárosi világpolgárként

menteni próbálja a helyzetet

– „Ne általánosítsunk!” –, sikertelenül)

Annyi a természet, valahány ember van a földön…9


VERGILIUS

Ég a szegény Dídó, csontjában tombol a téboly…10


HORATIUS

Nagy baj a nagy szerelem. Hol vad csata, hol puha béke…11


LUCANUS

Elme, kerüld el, hadd a homályban a harcnak e részét…12



És Dante miért maradt ki a beszélgetésből? – kérdezhetné bárki. Válasz: egyáltalán nem maradt ki: a Pokol Ötödik (legnépszerűbb – LLL) éneke épp a szerelem halottjait sorolja fel: Dídót, Kleopátrát, a szép Helénát, Trisztánt és a többi nagy szerelmest.


*


Summa summarum: a pokol nem is annyira sanyarú hely, mint amennyire Akhilleusz panaszolja Odüsszeusznak („Csak ne dicsérd a halált nékem soha, fényes Odüsszeusz. / Napszámban szivesebben túrnám másnak a földjét, / egy nyomorultét is, kire nem szállt gazdag örökség, / mint hogy az összes erőtlen holt fejedelme maradjak”).13 Csak olvasni, bosszankodni-ökörködni kell egy kicsit…


Csíkszentdomokos, 2022. március 2.



Jegyzetek


1 Természetesen itt a gazdaságilag legfejlettebb országok, a G7-ek [Group of Seven] találkozóira utalok. (LLL)

2 Már csak azért is, mert az orosz–ukrán háború hetedik napján írom mindezeket. (LLL)

3 Nádasdy Ádám azt írja saját Isteni színjáték-fordítása Lucanusra vonatkozó lábjegyzetében, hogy „Lucanust ma nem szokták a nagy költők közt említeni, inkább történelmi forrásként becses”. Mások, például Kőrizs Imre vagy Csehy Zoltán Lucanus újrafordítását javasolják. Danténak, úgy látszik, fontos volt a Julius Caesar-féle polgárháború költői feldolgozása.

4 Erdődy János fordítása

5 „Nem illik”: aki tud olaszul, járjon utána, hogy szerepel-e ilyesmi az eredetiben. Weöres Sándor, illetve Nádasdy Ádám mindenesetre így fordítják az illető részt: „Lassan ballagva így értünk a fényig, / olyasmiről csevegve, hogy, tekintve, / kik mondták: ismételnem itt nem illik”, illetve: „Mentünk a fény felé, jól társalogtunk, / de hadd ne ismételjem el, miről: / illett oda – ide nem illenék”.

6 Lakatos István fordítása.

7 Bede Anna fordítása.

8 Devecseri Gábor fordítása.

9 Gáspár Endre fordítása.

10 Lakatos istván fordítása.

11 Bede Anna fordítása.

12 Meller Péter fordítása.

13 Devecseri Gábor fordítása.




Összes hónap szerzője
Legolvasottabb