.svg)
A Vásárhelyi Forgatag és a Gemma Book Café közös szervezésében zajlott augusztus 28-án Imre Eszter első regényének bemutatója. A szerzővel Daray Erzsébet beszélgetett A csillagvölgyi patikus felesége című kötetről.
Daray Erzsébet első körben kiemelte, hogy Imre Eszter sokoldalú alkotó: ír novellát, regényt, esszét, jelenleg egy trilógián dolgozik. Kilenc évet élt Pesten, majd hazatért Marosvásárhelyre. Mi késztette a költözésre és hogyan lett író?
A szerző vallomása szerint érettségi után egyszerűen Pesten ragadt, de végig hiányzott szülővárosa, ha ezt sokáig nem is tudatosította. Mikor erre ráébredt, rögtön költözött. Szokta mondogatni, hogy két legjobb döntése volt az életében: az egyik, hogy elhagyta Vásárhelyt, a másik, hogy visszajött. Hivatásáról azt gondolja, hogy azon kevés szerencsés ember közé tartozik, aki mindig is tudta, hogy mit szeretne csinálni. Persze rengeteg akadály és félelem kísérte, de vett egy nagy levegőt, és belevágott. A csillagvölgyi patikus felesége a második megjelent kötete, de szereti elsőnek nevezni, mivel a ténylegesen első köteténél döbbent rá, hogy másképpen kellene hozzálátnia az íráshoz. Ez úgy derült ki, hogy gyakorlatként megpróbálta magának angolra lefordítani, és ekkor, szerkesztői szemmel megértette, mi miért nem működik.
A következő kérdés az irodalom közösségi életét érinti, hogyan viszonyul a szerző a különböző szellemi műhelyekhez, lapokhoz, kiadókhoz? Imre Eszter kiemeli a függetlenség fontosságát, nem feltétlenül szeret szervezetekhez, csapatokhoz csatlakozni, így határok nélkül csinálhat, amit csak szeretne, nem korlátozzák le, nem szűkül be az alkotói világa.
Ahogyan az elején is említésre került, Imre Eszter alkotói világa tág, de mégis, mit szeret a legjobban írni, melyik műfaj áll hozzá a legközelebb? „A regény a legjobb dolog a világon” – vallja a szerző, ezt szereti a legjobban, beköltözni oda, otthonná tenni, talán ezért is gyakorol ennyi műfajt, hogy mindig megtalálja azt a nyelvet, amelybe a leginkább be tud rendezkedni. A saját írói hangjának megtalálása pedig a határok feszegetésével függ össze, úgy érzi, a hangja nem feltétlenül elfogadott a posztmodern kánonban. Valamennyire be szeretné emelni a pátoszt, a tartalmat helyezni előtérbe a forma helyett. Hangját koránt sem érzi befejezettnek, de már nem keresi, inkább a megismerés folyamata zajlik.
A csillagvölgyi patikus feleségének borítóján Vida Krisztina festménye látható, melyen a kék szín dominál, a borítón is olvasható: „Álmodj valami mélykéket.” Mi ennek a jelentősége? Imre Eszter szinesztéziás, számára minden szónak van színe, szaga. Elmondása szerint a könyvben a kék talán az inspirációt jelenti, a regény témája is ez, az alkotás nehézsége, az inspiráció megzabolázása. A regény írása alatt először csak a kék szín kiválasztása és a cím volt meg, a többi adta magát folyamatosan, lépésről lépésre. Volt egy táblázata az összes szereplőről és a cselekmények lehetséges kimeneteleiről. Oda kellett figyelni, hogy ki hogyan keresztezi egymást, úgy, hogy mindenki önazonos maradjon. A patikus konkrét neve például nem derül ki, még a felesége is csak patikusnak szólítja. Nem volt indokolt más nevet adni, a patikus szóban benne van a hivatása és a közösségszervező ereje, nem igényelt ennél találóbb nevet.
A kiadás folyamatáról is szó esik, a regény a Napkút Kiadónál jelent meg. A szerző kiemeli a szerkesztő profizmusát, Szűcs Anna csupán 22 éves, de végig figyelmesen követte a könyv alakulását, és minden apró hibát jelzett; mindig ráérzett a giccsre, és észrevette, hol van túlírva a szöveg.
Daray Erzsébet összegzésképp elmondja, hogy Imre Eszter érdeklődő, bátor író, de megvan benne az alázat, ami józanságra bírja a prózáját. A csillagvölgyi patikus felesége egy logikus, de költői regény.
