.svg)
Mekkora szabadsága van a műfordítónak? Milyen szabályok alapján kell alkotnia? Ezekkel a kérdésekkel indított Karácsonyi Zsolt, a péntek délutáni könyvbemutatón. Király László kötetének bemutatójára péntek délután került sor, a 10. Kolozsvári Könyvhét keretén belül, a Bulgakov teraszán.
Király László költő, műfordító Napraforgó című kötetének bemutatóján a műfordítás szabadságáról és korlátairól mesélt. A műfordítás – véleménye szerint – zsákbanfutás: a fordító addig fut, ameddig akar, és ameddig bírja, de zsákban. Munkája során a legnagyobb szabadság számára, ha ő maga választhatja ki azt a művet, amit anyanyelvére fordít. Geo Bogza Orion című kötetét például egy tordai könyvesboltban fogta először a kezében évekkel ezelőtt, és rögtön tudta, ez a tökéletes munka számára. Ilyen esetben érezheti a fordító igazán alkotónak magát. Emellett az igazán nagy öröm szerinte, ha a fordító képes mélyre ásni és felfedezve az adott mű sokrétűségét, sikerül megtalálnia egy szó 16 jelentése közül azt, ami épp a legtalálóbb. A magyar nyelvvel valamelyest szerencsésnek érzi magát, ez ugyanis szerkezetéből adódóan lehetőséget teremt több más nyelv ritmikájának visszaadására is.
Fotó: Szentes Zágon
A műfordítás Király László számára egy világfelfedező út, ahol az ember mindig csak a láthatárig lát, de ez a láthatár folyton változik, és folyamatos újragondolásra késztet. A műfordítás olyan szakma, amelyet haláláig tanul az ember, ő maga bármikor tudna dolgozni 30 évvel ezelőtt fordított versein is. Eleve nehéz feladatnak tartja, hogy egy magyartól teljesen eltérő költői hagyományt úgy kell átadni magyarul, hogy annak mégis legyen köze az eredetihez. Sőt, azt is megjegyezte, nem mindig érzi egy-egy fordítását sikeresnek, ezekről a versekről úgy beszél: ő „magyarította”, nem pedig fordította. Ennek kapcsán az újrafordítások relevanciájáról és szükségszerűségéről is mesélt. Karácsonyi Zsolt arra volt kíváncsi, mennyiben segít a műfordítás a versírásban, hogyan egészítik ki egymást Király László életében? A szerző szerint egy másik nyelv és ezen keresztül egy másik gondolkodásmód megközelítés a legnagyobb felfedező út az írónak, irodalmi szerkesztőnek, és tulajdonképpen mindenkinek.
Az esemény végén a hangulat nosztalgikussá vált, Karácsonyi Zsolt a 60-80-as évek műfordítói világáról érdeklődött, Király László pedig személyes történeteit osztotta meg a jelenlévőkkel. A könyvbemutató felolvasással zárult, az esemény lejárta után pedig a kötetek megvásárlására és dedikáltatására volt lehetősége a jelenlévőknek.
