A kritikusi érzékenység grammatikája

Smid Róbert: A grammatika érzéketlensége. Kritikák X-ről, Y-ról. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2020.

A magyarországi kritikus 31 szöveget jegyző kötetében az anyaországi szerzők (pl. Térey János, Szendi Nóra) mellett kevés erdélyi (pl. Fekete Vince) is képviselteti magát. Smid már a kötet fülszövegében meghatározza, milyen kritikusi stílusra számíthatunk: szoros, elemző olvasásmód, „mely legtöbbször tartózkodik a nyílt értékítélettől, ugyanakkor az elemzésekből ki kell rajzolódjék a szöveg súlya”. Kritikáiban a különböző mélyelemzések válnak kiemelten beszédessé, s fogalmaznak meg implicit ítéletet, melyet az olvasónak magának kell kinyernie az értelmezés során.

A kötet koncepciója alapján egy tudatos, reprezentatív összeállítása mutatkozik meg Smid olvasási szokásainak s főleg kritikusi munkásságának, ezeket pedig a generációk, műnemek és kritikai műfajok szerinti felosztás tagolja. Smid Róbert számos szövege akár a kontextualizáló, széles körű tájékozottságot igénylő kritikaírás iskolapéldája is lehet (pl. a Vass–Barlog-összevetés és együttértelmezés), s bár legtöbb szövege inkább a szakavatott, és kevésbé a laikus olvasók számára íródott, az tagadhatatlan, hogy kritikái nagyon érzékenyen helyezik tágabb keretekbe az irodalmi alkotásokat. Olyan jelentésösszefüggések mutatkoznak meg adott író alkotásai, vagy éppen az irodalom és a társművészetek kapcsolataiban, melyek az értékítéletek helyett újabb értelmezési lehetőségeket, illetve kereteket kínálnak az olvasónak. Szintén Smid magabiztos tudatosságára utalnak az egyes szövegeiben megfogalmazott kritikusi létre, kritikai olvasás-, gondolkodás-, írásmódra irányuló következtetései: „beláttam […] legyen az ember szépíró vagy kritikus, mégiscsak mondatokat írunk pénzért, és ez számunkra nem munka, de el kell végezni” – Németh Gábor Ez nem munka című regénye kapcsán.

Egy kritikakötet megjelenésének fontossága és jelentősége itt kiegészül Smid Róbert precíz, sajátos belső logika mentén megalkotott szövegeinek stílusával, az értelmezési rendszerek mélységével, melyre az olvasónak elengedhetetlenül rá kell hangolódnia a megértés és befogadás érdekében.

‍