A kétségbeesett beszélgetése önnön Bá-testével

(A Bá-test tanítása önnön zaklatott lényéhez)

A BÁ-TEST[…] azt fogjátok mondani […]A nyelvezetük nem egyéni.Még akkor is, ha megromlottak,a beszédjük tárgyilagos.
AZ EMBER(A Bá-Testemhez szólok Őneki válaszolván)Túlontúl nyomasztóvá válik számomra az,hogy a Bá-testem hozzám ma nem beszélt.(5) Oly elviselhetetlenmost nekem e tény,hogy Őt hívni ishiábavaló hiúság mindaddig,míg a Bá-testem mellőz, s rám sem hederít.
Ne menekülj, ne távozz el tőlem, ó, énBá-testem ! …Légy kegyes hozzám látván nagy bajom ![…] […] mert a testemben feszül egy háló.
(10) Mert lehetetlen,hogy a Bá-testem kiszabaduljon belőlem aBalsors napján ! …
Ám bámuljátok csak bambán, hogya Bá-testem megszökik tőlem,mivel képtelen voltam arra, hogy Őtmeghallgassam!…
Eképp óhatatlanul, s még mielőtt ezmegtörténne,a halál fele hurcolom én magam,mivel a Bá-Testeméppen itt hagyottbánataimban s segély nélkül elemésztetten… (15)
A Bá-testem maradjon bennem aboldogtalanság napján,s kedvezzen nekem e balvégzetű helyen,magába fogadvánama gyermek imáját,aki vagyok.Hisz Ő az, aki kinyilatkoztatnikívánja magamagátavégett, hogy a sajáthatáraihoz érjen el.
Bá-testem, ostobaságbagatellizálni emígya földi életbenelszenvedett bántalmaim:Te a halállal kapcsolatosan mégjóval azelőtt gyötörsz engem,hogy egyáltalában odajutottam volna.
Tedd (20) tehát számomra kellemesséa Nyugatot!… A Nyugattényleg átkos balcsapás?…A földi lét csupánegy átmeneti korszak,bár a fák is egyszer ledőlnek.
Oszlasd hát széte belső háborgást,állítsd az oldalamra,s óvd meg nyomorúságom,és Thot,Ki az isteni erőket békíti ki,Ő ítéljen meg!…Khonszú, (25) az Igazságot [Maât] igenlő ÍrnokVédelmezzen engem!…Rá, Ki az égi Bárkát kormányozza,hallja meg fohászom,S végül Isisis támogassona Szent Teremben !
Mindezt pedig azért,mert gyötrelmem bajosan viselem […],s semmi jót sem hozszámomra mindez.
Végül meg tömjék hát be (30)az istenek testemtitkos töltőszálait !
A BÁ-TEST(folytatja a Bá-testem hozzám szólva)De nem te lennél-e az ember?…Nem te vagy az élő teremtmény…Mi tehát a te célod?…Olybá érdekelne téged az élet, miként vajmi gazdagot?…
AZ EMBER(szólok)Nem tudok addig elmenni innen,míglen mindez nem rendeződött el.
Igazság szerintha Te ennyirenyugtalankodsz anélkül, hogyvelem eggyé válnál, bárki azt mondhatja :„birtokba veszlek, megszállak”!
Eképp valójában Te halsz meg,s pusztán a nevedmarad majd fenn.
Mindez perszea Túlvilágot illeti csak,a Leszállás helyét,a Nyugatot,s […] ha testvéremés oltalazóm, a Bá-Bálványomvalóban meghallgatna engem (40),eggyé s növekedővé lehetne énvelem.
S biztosíthatnám a sírhelyét Őneki azonképp,amiként egy királynak,hisz egy túlélő végeznéa halotti szertartásokat számára.
A mumifikált testednekegy nagyon hűs helyetfogok építeni,s eképp Te egy másik (45),élettelen Bá irígykedésétváltod majd ki.
Egy oly üde,egy oly friss,hűvös helyiséget fogok építeni neked,amely egy lángoló Bá-testféltékenykedését vonja majd maga után.
Tiszta vizet fogok majd (v)innia forrásból és harapnivalót halmozok ott fel,miközben egy kiéheztetett Bá-testepedezik majd körülötted.
De ha Te (50) a halállal kapcsolatosangyötörsz mindaddig, míg atestemben vagyok,nyugtodat nem fogod föllelnisehol sem Nyugaton.
Szíved legyen hát engedékenyirányomban, Bá-Testem, Testvérem,ama örökös eljöveteléig, akiaz előírt szertartásokat el fogja végezni. (55)
A BÁ-TEST(szavaimra a Bá-testem így felelt)Ha a gyászszertartások értelmét elferdíted,a szenvedés el fog árasztani téged,hisz a kín könnyeket követelaz ember bánkódása révén, s mindezegyenértékű lesz azzal, minthaegy embert kiszakítanék a hajlékából,s magára hagynáma magasságokban, ahonnan őneki márnem lesz lehetősége arra,hogy a túlvilág fele haladjon,s hogy (60) a fény lényeit meglássa.
Mert mindazok, akik a vörös gránitotkifaragták,mindazok, kik a karcsú piramisokattökéletes remekművekkéntmegépítették azért,hogy istenekké váljanak,mindezeknek oltári asztalai elhagyatottak,s ők maguk olyanok,mint a parton heverő, halottés mozdulatlan emberek, minthogymegfoszttattak a túlélőjüktől (65) olymód,mintha az víz özönes mintha az isteni Napragadta volna el magával őket,kikkel csak a meredek folyópart halaitársalognak.
Te, hallgass meg hát engem!S lásd, mily jóaz emberi lények számára a szómeghallgatása!
Keresd a tökéletes napot,s feledd el azt, ami kínoz!
(A Bá-Test első parabolája)Egy szegényember minden nap a földjétműveli.A betakarított gabonatermését minden napegy bárka belsejébe raktározza el.Majd vízre száll, hisz közeledik az örömökideje,hisz az Észak viharának a homályát láttafölkerekedni.
Mialatt a szegényember azt mérte fel,hogy az isteni Nap miként„érkezik meg”s hogy miként „távozik el” a bárkájából,a szegényembernek a felesége és a gyermekei elvesztekegy veszélyes tavon az éjszakábana krokodikok fogai alá kerülvén (75).
E hír hallatán aszegényembernek elakadt alélekzete:magába roskadtanleült,s így szólt:„Nem azt siratom, aki szül,hisz a Nyugatonnem létezik az ő számáraszülés azonmód,mint a Földön.De nyugtalanítanakaz ő azon gyermekei, akik amegszületésük előttsemmisíttettek meg, s akik láttákaz isteni Nagy Krokodil arcát (80),mielőtt még éltek volna.”
(A Bá-test második parabolája)Egy szegényember minden napelemózsiát követel.A szegényember feleségeminden nap azt válaszolja:„A vacsora ideje rögvest itt lesz !”
A szegényember a házból kirohan,dúl-fúl egy darabig, majdvisszatér lakába a dühtől elvakultan.
Bár a párja kedves volt iránta,a szegényember, minthogy atajtékzó harag (85) a szívét emésztette,képtelen volt arra,hogy a felesége szavát meghallgassa.
AZ EMBER(válaszolok arra, amit a Bá-Testem mondott nekem) (Első ének)Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy az én nevem aljasabb, mint amadárürülék bűzeegy nyári napon a tüző napsütésben.
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy az én nevem alávalóbb, mint ahalszagaz égő ég alatt történő halászat napján.
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy alávalóbb, mint a mocsaraköbleiben halászók mocsok-illata.
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, alávalóbb, mint a mocsári madaraktólmegszállt nádszál tövében tanyázó kacsák bűze.
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy alávalóbb, mint a (95) mocsaraköbleiben halászók mocsok-illata.
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy alávalóbb, mint egy leselkedőkrokodilokáltal borított homokbucka mellettsütkérező krokodil bűze.
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy alávalóbb, mint ama nőé,ki hazugságokatmond az ő hitvesének.
Lásd (100), hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy alávalóbb, mint azé a bátorgyerekéé,akiről azt mondják: „Annak afia, akit emez gyűlöl.”
Lásd, hogy az én nevem alávaló.Lásd, hogy alávalóbb, mint a gazda birtokánakazon embereié, akik gazdájukháta mögött lázadnak fel.
(Második ének)Kihez fogok szólni ma én?A felebarátok gazok, merta mai barátok képtelenek szeretni.Kihez fogok szólni ma én? (105)A szívek kapzsik,mivel minden embera felebarátja javait kaparintja meg.
Kihez fogok szólni ma én?A szelídség elveszett,mert az erőszak vezeti az egész világot.
Kihez fogok szólni ma én?A gonoszság gátlástanul uralkodik,mivel mindenütt elvetik a jóságot.
Kihez fogok szólni ma én? (110)Az az ember, aki a szerencsétlen sorsára orrol,kinevetteti magát a saját, visszáshelyzete miatt.
Kihez fogok szólni ma én?Rablásra adjuk a fejünk, mertminden ember a felebarátja javait ragadja el.
Kihez fogok szólni ma én?A szívbe beköltözik a romlottság,hisz a testvérbáty,akivel társultunk (115), az ellenségünkkéváltozott át.
Kihez fogok szólni ma én?A tegnapra nem gondolunk többé,mert nem adjuk vissza másnaka munkája gyümölcsét.
Kihez fogok szólni ma én?Az embertárs elvetemült,s az idegeneknél keressüka szív egyenességét.
Kihez fogok szólni ma én?Az arcok kifejezéstelenek,mert minden emberlesüti szemét (120)a társai előtt.
Kihez fogok szólni ma én?Mohóság lett úrrá a szíveken,mivel nincs már olyan szív, amelyretámaszkodjanak.
Kihez fogok szólni ma én?Nincs már olyan ember többé,ki harmóniában él,s az ország azokra maradt,akiknek az élete zűrzavar.
Kihez fogok ma szólni ma én?A barátoktól megfosztattunk,s egy idegent kell keresnünk (125),hogy bánatunkelsírhassuk emennek.
Kihez fogok szólni ma én?A szívem elégedetlen,mert az, akivel eddig együtt mentem,nincs már!
Elborított a nyomorúság,mivel barátom sincs.Kihez fogok szólni ma én?E baj, mi a földet sújtá (130),örök bilincs!
(Harmadik ének)Ezentúl a halál néz velem szembe,miként a fölgyógyulás a szenvedővel,miként a szabadulás az őrizet után.
Ezentúl a halál néz velem szembe,miként a mirha illata,miként a pihenés a vitorlaalatt egy szeles napon.
Ezentúl a halál néz velem szembe (135),miként a lótuszvirág szaga,miként a mámor partjain történő heverés.
Ezentúl a halál nézvelem szembe, mikéntaz eltávolodó eső,miként a tűzhelyéhez megtérő földerítő.
Ezentúl a halál néz velem szembe,miként a kopár ég,miként az az ember,aki hirtelenazt (140) érti meg,amit addig föl nem ismert.
Ezentúl a halál néz velem szembe,miként az az ember,aki sok évi fogság után erősenvágyik arra, hogy megint megpillanthassas hogy birtokába vegye az ő fészkét.
(Negyedik ének)Ellenben az, aki Amott van,Olyanná lesz, mint egy élő isten,mert megállítja azt a bajt,amit okoz ennek előidézője.
Ellenben az, aki Amott van,gondját viseli az égi Bárkának, mert (145)oda fogja adományozni a templomoknakaz ezeket megillető részesedéseket.
Ellenben az, aki Amott van,bölccsé lesz, mertnem utasíthatják akkor vissza,midőn az isteni Napot ő kérlelni fogja.
A BÁ-TEST(az, amit a Bá-Testem mondott)Tedd hát e tárgyra rá panaszod, barátom, Te, Testvérem!Akár a tüzön áldozod föl magad (150),akár részt veszel egy oly életben,ami olyan, mint ahogy mondod.
Óhajts engemitt e helyben,miután eltekintettél magadban a Nyugattól.
Csak akkor akard, hogymegérkezzél a Nyugatra,amikor a földdel eggyé lett húsod.
És én megnyugszom, miután Temozdulatlanná válsz.Akkor egy olyan földet hozunk majd létre,amely hosszú ideig fönnáll.
BRÉDA FERENC fordítása JegyzetAz egyetemes színháztörténet egyik legkorábbi, írásban rögzített, s magyarul ezennel első ízben itt olvasható drámája a XII. dinasztia (III. Amenemhat [Kr. e 1842–1797], XII. dinasztia [Kr. e. 1991–1783]) korában keletkezett Egyiptomban. A közel négyezer éves drámai dialógus szerzője ismeretlen. A szöveg az egyiptomi tanatológia (haláltudomány) beavatási mélyvizeibe vezeti be a néző-látó Olvasót. A teo-teatrális és transzcendens tárgykörű drámai dialógus a nemkülönben észak-afrikai, illetőségű, s a kétezreddel később tevékenykedő Szent Ágoston (Augustinus) teológiai és bölcseleti munkásságából ismeretes Soliloqvivm (Beszélgetések önmagammal)-műfajnak a dráma- és szellemtörténeti előzménye. A magyar fordítás a francia szövegváltozat alapján (Brigitte Ouellet, Le Désillusionné et son ba du papyrus Berlin 3024. L'herméneutique d'une expérience ontophanique című kiváló monográfiájában (Montréal, www.academia.edu, 2004, 32p.) készült.B. F. A szerkesztő jegyzete:Bréda Ferenc e fordítást közel két évvel halála előtt, 2016 decemberében küldte át, a következő megjegyzéssel: „a szöveg négyezer éves, s még jó, hogy volt időm lefordítani … Textus a javából.”K. ZS.