.svg)
Zenés könyvbemutatóra kerül sor a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, június 29-én a Bánffy-palota udvarán. Valójában két könyv bemutatójáról van szó, hiszen 2024-ben a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg Száraz Miklós György Bitang nyarak c. regénye, illetve Gulliver zsebórája és Havel iránytűje c. kötete. A szerzővel Juhász Anna beszélget, a zenét Dresch Mihály biztosítja.
A beszélgetés kezdetén Dresch Mihály előadásában egy székelyföldi forgatós dallamcsoport zendül fel, amely után a könyvhéten gyakori kérdés hangzik el: hogyan, milyen érzésekkel érkeztek a meghívottak Erdélybe? „Kolozsvárra, de mondhatni Erdélybe úgy jövünk, mint a második otthonba” – kezdi Száraz Miklós György. Amikor itt van, a történelem közepébe csöppen, mindig meghatódik. A könyvbemutatóra a Szilágy megyei Krasznáról érkezik, ahol épp életműfilmet forgat, Partiumhoz is erős szálak kötik. Dresch Mihály sokat jár Székelyföldre, zenéiben is hordozza az erdélyi dallamokat.
Juhász Anna a sanctum, vagyis szent hely fogalmát emeli be a diskurzusba, ilyen helyként jelöli meg édesapja szerkesztőségi szobáját. Száraz Miklós György számára az otthonlét és az ebben a közegben való alkotás működik szent térként, de megemlíti a csíksomlyói templomot is, ami szintén erős sanctumnak számít, hiszen „ha épp nincs búcsú, ha épp esik az eső és senki nincs ott, Csíksomlyón akkor is másképp telik az idő.” Dresch Mihály óvatosan fogalmaz, kiemeli, hogy bár voltak ilyen terek számára, a hihetetlenül felgyorsuló és elembertelenedő világunk minden szegletébe elér a technológia, ami gátolja benne a szent terek létrejöttét. Számára szent tér a zene: az a tér tud sanctummá válni, ahol épp gyakorol, ahol épp fellép. Száraz Miklós György rögtön kapcsolódik az elhangzottakhoz, a legemelkedettebb helyzetnek az alkotás azon pillanatait jelöli ki, amikor az írás csak úgy történik, önmagától alakul, nem kell kibányászni a gondolatokat, hiszen azok maguktól is előtörnek és formát öltenek.
Juhász Anna rögtön meg is ragadja az alkalmat, hogy Száraz Miklós György legújabb alkotásaira terelje a szót. A Bitang nyarak c. kötetben 10 novellán keresztül elevenedik meg egy fiatal fiú története a múlt, vagyis a gyermekkor örömével és fájdalmával együtt. Juhász Anna a főhős és a szerző rokoníthatóságáról érdeklődik. A meghívott kiemeli, hogy a regény nem életrajz, bár a saját valósága be-beépül a narrációba. Amikor például az írás során a tizenéves kölyök lelkivilágát igyekszik megragadni, nyilvánvalóan merít saját gyerekkori tapasztalataiból, de hangsúlyozza, hogy csak nagyon távoli rokonságot vállal a főhőssel.
Írásainak célja – ha lehet ilyet állítani – az, hogy időtlenné tegyék a történelmet, hiszen ami volt, az mindig van, és sosem múlik el, az írás által pedig történetek, személyek elevenedhetnek meg és válhatnak élőkké. A Gulliver zsebórája és Havel iránytűje c. kötet is bizonyítja, a szerzőt a múlt-jelen témája foglalkoztatja igazán, a kötet az ezzel kapcsolatos esszéit, tanulmányait tartalmazza. Száraz Miklós György sokáig régész szeretett volna lenni, de annak dacára, hogy végül mégsem így alakult, a történelemhez, a múlthoz való erős ragaszkodása szűnni nem akaró módon készteti arra, hogy ezt az időtlenséget teremtse meg szövegeiben. „A jelenünk egy zsilettpenge, igazából alig létezik, a múlt viszont annál inkább.” – zárja a beszélgetést.
