.svg)
Orth István: Nő gesztenyével
(a nők teste törzs,
hátuk medres hegygerinc.
bőrük fátyol,
belepi szemeiket a köd.)
az én testem nem templom.
nem hotel.
nem méz.
savanyú a húsom, mint a galóca.
’14 nyarán egy táborvezető
azt kérdezte tőlem:
mi szeretnél lenni, ha nagy leszel.
én azt mondtam: kagyló.
dübörögjön szavaimban az óceán.
visszhangozzon sóhajomban
a szélben táncoló napernyő.
vágjam fel a talpát idegen szagú férfiaknak.
én nem vagyok több
a kreol bőrű nőknél a homokban.
az én szívem csöppnyit sem gyöngyház.
az én szívem
megpihen két dobbanás között.
