.svg)
Győrffy László: Aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is XI.
Bújócska
Slėpynės
Elbújni benne túl kicsi a város
az ember végül mégis összefut
azzal, akit nagyon szeretne látni
azzal, akit nagyon nem
Vásárláskor leginkább
sok tágas névtelen helyen
a mosószeres polc mögé húzódsz megint
(megidézve a lélek tisztaságát)
Mondják, elbújni nyílt színen lehet
tárgyiasult szavakkal, szóvá tett emberekkel állok
ahol legkönnyebb rámtalálni
ahol nevem, vezetéknevem van, személyi számom
szép táblázat szerint a súlyom ez és ez
műanyag kávéspoharat szorongatok, cigit
testvéreimmel a magányban elpostázzuk
táncolva körbe jár
elbújni benne túl kicsi a város
túl nagy ahhoz, hogy megtaláljanak
Az olasz városok asszonyok
Italjos miestai yra moterys
Az olasz városok nőneműek, mondja a nyelvtan
a csizma-félsziget magas sarkával elégedetten kopog
anyavárosok ringatják lányuk, a civilizációt
szeretővárosok napoznak, csinos lábuk az Appennineken
feleségvárosok fazekak közt sürögnek, bazsalikomot tépnek
mozzarellát reszelnek, készül a pasta
nővérvárosok fivéreikre várnak, próbálják túlharsogni
a Sziréneket
kedvesvárosok
leányvárosok
elhagyott asszonyvárosok,
Róma, Genova, Firenze, Velence, Udine
Bologna, Pisa, Milánó, Verona, Ravenna
Az olasz városok asszonyok
Az olasz asszonyok városok
napraforgók
saulėgrazos
hántolatlan napraforgómagra
emlékeztet a szája
az íze pont olyan
sós, kicsit keserű
nyíló ajkai magot rejtő kagylók
amikor nyelvem fülcimpáján siklik
Van Gogh jut eszembe
vajon mi volna ha
mi volna ha harapnék
nem akarom a testét visszaadni
cserébe sárga szirmokat adok
fekete magot
ha ajkát, mint a magot, elvetem,
vajon mi nő ki abból?
Kutyahang mennybe száll
Suns balsas į dangu eina
Kutyám éjjel
a kutyaistenhez imádkozik,
nappal farkát csóválja,
csak szomorú szeme árulkodik,
mindenről tud,
mindenről,
nemcsak Brisius haláláról.
Arról álmodom,
hogy majd együtt
kutyálkodunk,
bár ő inkább
meginna pár korsót velem,
és amikor szédelgünk, mondaná:
unom már ezt a kutyaéletet,
fekete bundám meg a kutyaistent,
azt is ember találta ki,
az ember folyton képzeleg,
többek között az oktalan kutyáról.
Magasabbra
Aukštasis
mama, itt mi történt?
kérdezem, kérdezem, úgymond már felnőtt fejjel
már ritkán állok sámlira hogy valamit elérjek
most máshol nyújtózom, mondjuk
a felsőoktatásban,
hogy legyen amit szüleimnek fölmutatni,
hogy a rokonok elnézzék nekem,
ez végülis magasabb végzettségű
mama, itt mi történt?
már gyerekfejjel, mondja, megbabonázott,
hogy mi történik, mi van egyre följebb
most is lehorzsolom a térdem
rossz irányba megyek
kék-zöld foltokat gyűjtök, mint egy gyermek
a kezem tintafoltos
ez folyton ír és ír – mit tehetünk, magasabb végzettségű
nem sokkal büszkélkedhetnek a szüleim
a rokonok előtt
mama, itt mi történt?
nem tudom, miért nem fodrász akartam lenni, hanem
űrhajós, mint valami fiú
de aztán jöttek a fülbevalók, ablakon kiszökések,
kimaradások, barátok, sörök – úgy éreztem, kikötöttem a holdon
és kicsit később holdfényversek voltak,
a fönségest kutattam, mint a látnok Macernis
a műrepülés végül nem jött össze
most is
tériszonyom van
a magasban
LÁSZLÓ NOÉMI fordításai
