Nagy Gábor: Toscan profil (2014)
Taxi Driver
Ma egy sofőr aki olyan volt mint Seymour Hoffman
Azt kérdezte tőlem tudom-e merre
Tart a világ.
Reggel volt és havas eső október végi nap
És mindenki a központ az iskolák felé tartott.
Összehúztam magam annyira hogy
Magamhoz öleljem az autó melegét.
A Gyümölcsösökig kormányok elnökök
buktak Seymour
Hoffman átvette tőlem a pénzt.
Nem nézett rám.
Sokdioptriás szemüvegének lencséje
vastag mint
A szélvédő amin át kínnal-bajjal
próbálunk kijutni.
Közepes állomások
(Gări mijlocii)
„Hol vagy apu?” kérdi tőlem
hétéves csilingelő hangján.
„Medgyes közelében” felelem
És mélyen magamba szívom
Az utastárs fokhagymabűzét.
„És milyen a medgyesi állomás? Nagy?”
Kérdezősködik tovább. „Nagyobb-e mint
a predeali állomás?”
„Kábé ugyanakkora” mondom zavartan.
Sétál a kalauz barna táskája hasán
Nyugszik a Báros csigaütemben
Piruettezik.
„Hol vagy apu?” kérdezi
„Az ágostonfalvi sötétben, Tudor,
Közel, az ágostonfalvi sötétben.”
Amikor elveszik az áramot
(Când se ia curentul)
Néha-néha elveszik az áramot.
Eszünkbe jut ilyenkor a
Túl Későn Lelőtt kora.
Hallgatjuk ahogy kiolvad a hűtő nézzük
a hőmérőben hogyan esnek a fokok.
Várunk. Vagy lemegyünk a pizzériába
és azt
kérdezzük ők csengettek-e.
Aztán ismét vissza s várunk.
És beszélgetünk talán
Többet mint eddig valaha.
Az otthon foglyai vagyunk: férfi
Nő és gyermek egy régi tömbházban
Egy faajtó mögött.
Sorban három éjszakán át
(Trei nopţi la rând)
Sorban három éjszakán álmodtam ugyan-
azzal a nővel. Hasonlított és mégsem
Valakire régről. Jött felém
egy folyosó végéből
Valahonnan olyan volt
Mintha a Nyugati Egyetem harmadik
emeletén lenne. Rövid zöld
Szoknyát viselt.
Gyönyörű napbarnított lábai voltak talán
Magassarkúban ami biztos kalap volt a fején.
Hatalmas szalmakalap.
Mindannyiszor lenyűgözött
A kalap és ezt el akartam mondani neki.
Szonda Szabolcs fordításai
Andrei Bodiu
1965-ben született Nagybányán, 2014 áprilisában hunyt el; költő, szerkesztő, egyetemi tanár, irodalomtörténész. A brassói Erdélyi Tudományegyetem (Universitatea Transilvania) Bölcsészettumányi Karának dékánja és tanára, az Interval című folyóirat főszerkesztője volt. Első versei 1991-ben jelentek meg. Öt versesköte (Cursa de 24 ore, 1994; Poezii patriotice, 1995; Studii pe viaţă şi pe moarte, 2000; Oameni obosiţi, 2008; Firul alb, 2014) mellett egy regénye (Bulevardul Eroilor, 2004) és számos tanulmánykötete jelent meg.