Versek

Pírru(l)ett

Eddig minden szerelmem számára találtam felmentést
Vádjaim alól
Nagylelkűen mérsékeltem a büntetést
Amit én szabtam ki
Magamat sose fogtam perbe
És megvetettem kiröhögtem aki nincsen
jóban
Saját érzéseivel

Aztán jött Lucifer
Aki ellenszenvességével egyenes arányban lesz
Egyre kívánatosabb számomra
Cigi helyett puszit nyomok a pofájára
Amitől az én arcom ég

Ha határozott vagyok azért utál
Ha szánalmasnak tűnök azért
Ha megerőszakolom azért
Ha az ölében vigasztalódom azért
A legnagyobb bűnöm mégis
Ha valamit cél nélkül önzetlenül teszek
Ezt nem érti

Ő az akit videón bámultam évekig
Hang nélkül csak úgy élvezetből
Nem reméltem semmit
Most itt terpeszt közben nyög szellent prédikál
És nem tudom lenémítani

Állítólag jót akar
De akkor találjon ki egy vállalható megoldást
Amiben nem kell szégyenkeznie miattam
Ám attól tartok a normál életbe lépve őt
és magamat is
Az ajtón kívül illene hagynom

Exit only

Mindenkire tekintettel
Kéne lennem
De rám ki van tekintettel
Ha mindent ítélőképességem
Birtokában
Saját elhatározásból
Megbánást nem tanúsítva
Őszinte rossz szándékkal tettem

Meddig bírom még
Lezüllés nélkül

Nem tudom felfogni
Hogy semmi se visszavonható

Arra vágytam hogy
Csak tudnék már egyszer
Végigvinni valamit
A rossz modort
Vagy akár a modortalanságot
De mióta stílusom van
Én nem vagyok

Ezek után már mindenkinek
Elmegy a gusztusa tőlem
Így meglesz az indokom
Miért nem kezdek
Elfogadható életet

Nem tudom felfogni
Hogy semmi se visszavonható

Kamat(y)

Végső soron úgyse segít
Senki és semmi
Ezért is nincs kinek miből mit
Adni
Ne örülj nincs ajándék
Amit kapsz kétszer visszaveszik
A banknál csak a bankár
Lánya kegyetlenebb
Szemében mindenki adós
És kamatosan törleszt
Minden egyes kamatyot

Tűzparancs

Legközelebb akkor szólj
Ha már szeretkezni is tudsz
Nem csak dugatni magad
Azt viszont nem te döntöd el
Velem élsz-e a hétköznapokon
Hányszor gyalázom meg a képedet
Hányszor istenítelek
Hogy dicsekedjek veled
Hányszor veszem el mások kedvét tőled
Veszélyes pokolfajzattól
Ha kell letagadlak hogy megtartsalak
Előtted titokban tartom magam
Mindent tudsz de közönyt színlelsz
Ha őszinte lennél nem érdekelnél
Legközelebb akkor szólj

Gulisio Tímea

1989-ben született Marcaliban. Szociális szervezői végzettsége van, teológiára is járt. Az íráson kívül fest és zenél. Eddigi kötetei: Nekromantika (vers-és rövidpróza), Baszorkányok (erotikus regény). A Dokk Irodalmi Kikötő szerkesztője.