Ugye, fölvesztek engem is magnószalagra?

Adrian Popesco: Under the Diurnal Moon 1

                                               (töredékek)

Ahogy halálos betegből amatőr kertész válik,

úgy találhatsz rá a kiútra.

*

Az anyám influenszere Mária.

Apám neve József.

Anyám neve Maria.

Maradj a radar alatt!

Mennél több a követő,

annál valószínűbb a hasonlóság Jézussal.

Minden Jézus a másik Jézusra hasonlít.

Maradj a radar alatt!

Az anya, az apa és Jézus szeret téged.

A követők követnek.

Mégis ragtapasz van némely webkamerákon.

           *

Előfordul, hogy egy égitesteket festő festő űrutazáson vesz részt

és egész hátralévő életében már csak narancsokat fest.

Elképzelni is nehéz viszont egy asztrofotóst, aki áttér a tárgyfotózásra.

           *

Ha volna egy hely, minden megfigyelő eszköz

vakfoltjánál, ahol csak az lát, akit te is, az beszél,

akit hallgatsz, az ér hozzád, akit amúgy is

úgy megölelnél. (Egy ideje tudod, létezik ez az élőlénytípus.)

Ahol a gyomrodban tisztán érezheted, hogy

amit gondolsz, mondasz és cselekszel,

az egy és ugyanaz, akár lát valaki, akár nem.

És ő magára maradhat, míg te bevásárló kosárral

állsz sorban az önkiszolgálóban,

a paranoia – pronoia szópárt próbálgatod egy versbe,

az istennek se talál, a pittyegéshez kellene más partitúra.