.svg)
Különleges tárlat nyílt februárban Egy évszázad szellemei / Kovács Ádám gyűjtemény címmel a Kolozsvári Művészeti Múzeum és a Quadro Galéria közös szervezésében. A közel 150 alkotást felvonultató tárlat Kovács Ádám magyarországi vállalkozó kollekciójából kíván egy reprezentatív válogatást bemutatni, amely nem csupán mennyiségében, de minőségében is egyedi magángyűjteménynek számít. A tárlat különlegességét fokozza, hogy a két helyszín két egymástól független kurátori koncepciót is megenged, így még izgalmasabbá téve a művek olvasatát a látogató számára.
A Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti dísztermeit elfoglaló tárlat lineáris olvasatot kínál, Gabriel García Márquez stílusában indít: a Belle Epoque gondtalan, életörömmel teli alkotásai mellett ott találjuk a márquezi „hosszú évekkel később” a spanyol Enric Fort Ballester és a román Şerban Savu 2017-ben készült ironikus mozaikját, mely keretes szerkezetet nyújtva közvetlen visszacsatolás az utolsó teremben kiállított kortárs alkotásokhoz. Az első két terem Rippl-Rónai József, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Tihanyi Lajos, Nagy István, Pál István, Götz Béla Ernő vagy Bernáth Aurél kiemelkedő alkotásait vonultatja fel Camil Ressu, Arthur Segal vagy a kevésbé ismert Nadia Grossman-Bulighin muzeális jellegű munkái mellett.
A következő termek már a Paradicsomból való kiűzetést, illetve a pusztai vándorlást idézik meg: Balla József és Miklóssy Gábor Harlequinjei a modern ember torz, parodikus másai, melyet Tóth László darabjaira hulló figurái a szürrealitásig fokoznak. Ehhez a vonulathoz kapcsolódik Incze Ferenc, Árkossy István, Nicolae Maniu, Gheorghe Codrea is, mely munkákhoz szervesen hozzáépülnek a fiatal Tódor Tamás alkotásai is. A gyűjtemény e szürrealista-figuratív magja az avantgárd művészek, Klein József, Jándi Dávid, Szántó György, Pál István és Varga Albert munkáival egészül ki.
Az utolsó két teremben kiállított, hatvanas-hetvenes évekből származó, illetve kortárs munkák már átvezetnek a másik helyszín, a Quadro Galéria termeibe, ahol Székely Sebestyén György kurátor egy szabadabb asszociációs olvasatot teremtett. A két világháború közötti alkotások a kortárs művekkel lépnek dialógusba, megragadva az „embertpróbáló 20. század drámaiságát”. A márquezi világra jellemző „társas magányt”, az egymástól, az egyén saját magától való elidegenedését fejezik ki. Szántó György tájból menekülő, szabadulni vágyó Peer Gyntje így találkozik Bertalan István hazára vágyó bohócával, Varga Albert diabolikus, nevető önarcképével, Vaszkó Ödön meredt tekintetű testvérpárjával. Eremia Profeta és Rauscher György portréinak magánya visszaköszön Ștefan Botiș alkotásán, Radu Băieș Sírbatétele Rodica Svințiu Virrasztása és Podlipny Gyula Tangóharmónikása a rezignáltság nyomasztó hangulatát árasztja.
A kiállítás talán legizgalmasabb vonulata a hatvanas-hetvenes évek magyar konceptuális neoavantgárd törekvései, Pauer Gyula Marx-Leninje vagy a Pszeudogömbök, Erdély Miklós Armageddonja, Jovánovics György Gyűrt drapériája, Hajas Tibor a test fájdalomküszöbét és a transzcendencia lehetőségét kutató body artja, melyekhez Antik Sándor Szubjektív fluxus installációja és Laurențiu Ruță fotogramja is szervesen kapcsolódik.
A tárlat magángyűjtemény jellegének köszönhetően egy friss, korábbi kánonoktól független rálátást kínál az elmúlt évszázad művészetére, nemzeti iskoláktól, művészi csoportosulásoktól függetlenül – ezzel tulajdonosuk felfogásáról is árulkodva. E határokon átívelő gyűjtemény hátterében komoly művészettörténeti felkészültség, nyitottság és független szemléletmód áll, melyekről a kurátor így fogalmaz: A gyűjtő nem egy „kötelező” névsort követ, a műfajok és stílusok között is szabadon mozog, és olyan műveket helyez egymás mellé a falra, amelyeknek korábban semmi közük nem volt egymáshoz. Ez az előítélet nélküli, friss tekintet olyan összefüggéseket derít fel, amelyek a műveket erősítik és újabb olvasatokat tesznek lehetővé.
Svintiu Rodica: Virrasztás (Veghe)
Rauscher György: Öreg zsidó
Profeta Eremia: Ion Vlasiu arcképe
Pop-Silaghi Vasile: Lebegésérzet
Tasso Marchini: Máramarosszigeti híd
Miklóssy Gábor: Rossz macska tanulmány
Tóth Lászó: Tárgyalás IX. (Die Verhandlung)
