.svg)
Rondó Jancsó Miklósnak
Amikor Mátyás leszáll lováról
és a színház utcájába téved
(az éjjel soha nem érhet véget!),
és közelivé zoomol majd a távol,
egy bariton hang egyszeriben rászól:
„Edward király...” – és a múltba réved,
amikor Mátyás leszáll lováról.
Sétálhatna már ezután bárhol,
e hang kíséri: „ez legyen a béred,
egy nagy színész szavalhat most tenéked...”
A szobor innentől már visszaszámol,
és máskor is leszáll majd bronzlováról.
Rondó Sipos Katalinnak
Mint Hosszú Katinka széles karcsapása
szeli át a riói medencét,
úgy hasítja most a levegőt szét
egy másik Katalin, a földi mása.
Reggelenként teniszpálya várja
s vizslatja már labdájának röptét,
mint Hosszú Katinka széles karcsapása.
Aztán elvonul az éjszakába,
a táncparketten nem marad üres szék,
pillangóként ússza át az estéd,
és fejéről így hull le a párta:
gyorsan, mint Katinka karcsapása.
Rondó a harmincas asszonyokról
– bónuszrondó –
A szép, harmincas asszonyok szerelme
olyanná lett, mint amilyen én vagyok:
nem múltak el nyom nélkül a szép napok,
de együtt mozdul már a test s az elme,
és nincsen kérdés, melyre nem felelne,
ám ha félszó elegendő, hallgatok
– ez a harmincas asszonyok szerelme.
S ha kell, mindig kész az új, más szerepre,
de a héj mögül a lényeg felragyog:
távoli szigeten egy biztos sarok
– lehet bár vadóc, ragaszkodó, szende –
a szép, harmincas asszonyok szerelme.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája az augusztusban lezajlott Kolozsvári Magyar Napok keretében, a kolozsvári Bulgakov Kávéházban ez alkalommal is megszervezte hagyományossá vált helyszíni versíróeseményét, amely idén a Rondó-szombat címet viselte. Ezúttal rondó formában írtak verseket a résztvevő szerzők a közönség tagjai által megadott témákra, címszavakra.
