.svg)
„Lövétei Lázár Lászlót nem kérem meg arra, hogy bemutatkozzon, hisz mindannyian ismerjük” – ezekkel a szavakkal indította az irodalmi beszélgetést csütörtök este Papp Attila Zsolt. Mintegy szavait igazolva, a Bulgakov terasza megtelt irodalomkedvelőkkel, akik izgatottan figyelték a költő gondolatait Miféle harag című kötetéről.
A beszélgetés a kötet rövid bemutatásával indult. A Miféle harag kettő-az-egyben verseskönyv, első felében a nyolc évvel korábban megjelent Zöld olvasható, míg a második fele a Sivatag címet viseli. Lövétei Lázár László beszélt arról, mi is indokolta az új rész megszületését. A Zöld megírása nemes szándékkal történt: ki akarta írni magából a tapasztalatait, nem akarta veszni hagyni a faluval kapcsolatban felhalmozott tudását. A szakma szívesen olvasta volna még ennek a folytatását, és Lövétei Lázár László is érezte, hogy a Zöld még nem lehet lezárva. Mióta megírta, sok minden történt, meghülyült a világ és meghülyült ő is. „Beléptem a ványabácsikorba, amikor illik megbolondulni”, mondta. A költő, saját bevallása szerint, megsavanyodott, a Sivatagban pedig a rosszkedvnek keres nyelvet, reakcióként a Zöld világképére. Bár, szerinte, az emberekkel van baj, annyira még nem ábrándult ki, hogy Vörösmartyként megírja a Setét eszméket.
A megfelelő formát mind a Zöld, mind a Sivatag esetén az eclogákban látta meg. S bár az eclogának nagy hagyománya van, a 2010-es években nem nevezhető szokványosnak, jegyzi meg Papp Attila Zsolt. Lövétei Lázár László bevallotta, bizony nem könnyű szabadulnia ettől a formától, majd nevetve hozzátette: kollégái is hexameterben heccelik. Ő viszont hozzánőtt a hexameterekhez, bárhol és bármikor képes írni egyet. Mindehhez pedig csak fülre van szüksége, hisz szerencséjére nagyon jól hallja a hexametereket.
Papp Attila Zsolt rámutatott arra, hogy bár Lövétei nem politikus alkat, költeményeiben mégis észrevehetőek utalások a jelen helyzetre. A költő sajnálta, ha valóban észrevehető a műben aktuálpolitika, hiszen a cél ennek elkerülése lett volna. Nem a közéleti költő szerepét szeretné magára venni, de szükség szerint érint fontos témákat. A verseknek a valóságról kell szólniuk, ő sem tud elvonatkoztatni a mai körülményektől, nincs szigete, ahova visszavonulhatna.
Zárásként a költő mesélt jövőbeli terveiről, készülő kötetéről, ami a Feketemunka címet viseli majd, és fekete munkás napjait eleveníti fel. Azt, hogy trilógiává bővül-e majd a dilógiaként is felfogható Miféle harag, még nem tudja.
