Mivel van kikövezve az Új Jeruzsálem felé vezető út?

Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei. Magvető, Budapest, 2022.

A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, ismerjük a mondást. Rakovszky Zsuzsa Az idők jelei című fiktív történelmi regénye arra kínál választ, mivel lehetett kikövezve az Új Jeruzsálem felé vezető út az 1530-as években. Bár távolinak tűnhet a tizenhatodik század anabaptista felkeléséről írni napjainkban, a hatalom és a hatalommal visszaélők működése mintha mit sem változott volna azóta.

Liza, a regény főhőse cselédlányként dolgozik a Knipperdolling-házban, miután egy szexuális abúzust követően megnémul. Münster városa azonban nagy változások elé néz az egymásnak feszülő vallási felekezetek közötti konfliktusokban (a katolikusok, vagyis a „pápisták”, lutheránusok és később az anabaptisták ütköznek meg a városért). Az új hitet hirdető anabaptisták – különösen a karizmatikus pékből lett próféta, Jan Matthys – a püspök kiűzésével fokozottan átveszik Münster és annak módszeresen megfélemlített lakói fölött az uralmat. Hamar kiderül, hogy az utópisztikus rend és a félelemre alapuló diktatúra között vékony határ húzódik, a megigazulás útja egyre sötétebb, véresebb, egyre nagyobb áldozatokat kíván magának. Az egyre bizarrabb fordulatok, kényszerházasságok és kivégzések sűrűjében még az is felmerülhet az olvasóban, hogy ehhez képest az Atwood-féle Gileád is szelídebb helynek tűnt.

Rakovszky Zsuzsa regénye tanulságos olvasmány. Nem csupán a történelmi háttér, hanem pszichológiai felépítése miatt is, különösen izgalmasak a sodró narrációt kiegészítő versrészletek. Az eseményekről viszonylag keveset tudunk meg a cselédlány perspektívájából (rendszerint a főtérre néző ablakból vagy titkokból tájékozódik, amelyeket annak reményében bíznak rá, hogy némaként nem adhatja tovább azokat). Ugyanakkor épp ebből látszik tökéletesen a hatalom emberre gyakorolt hatása, korruptsága, telhetetlensége és manipulatív természete. Így jobban megértjük, hogyan lesz hirtelen elfogadható (sőt kötelező) a többnejűség vagy a királyi uralom Münsterben, mire képes az ember, ha igazán féli az Istent, ha csak egyszerűen fél vagy ha nem fél egyáltalán senkitől, vagy épp mi lenne az a történelmi figyelmeztetés, amelyet mi, emberek is végre igazán megszívlelnénk.

‍