Leképezett látomások

Arad képzőművészeti életének emblematikus alakja a 77 esztendős Kett Groza János, aki festőként, karikaturistaként, tanárként és az alkotóközösség mértékadó, tevékeny szerepvállalójaként alapozta országos és nemzetközi hírnevét. Értelmezője és buzgó népszerűsítője is a szép- és iparművészeteknek: sűrűn vezeti be, nyitja meg és méltatja művésztársai egyéni és csoportos kiállításait. Kinézetében, öltözetében is tőről metszett művész. Hosszúra engedett szakállával és széles karimájú kalapjaival nem tud észrevétlenül, feltűnés nélkül végigsétálni szülővárosa utcáin, terein. A temesvári Tanárképző Főiskola rajzszakán a festőművész Adalbert Luca növendékeként diplomázott 1966-ban. Pályakezdő festőként és grafikusként Salvador Dalí és az aradi Sever Frenţiu hatására a szürrealizmussal jegyezte el magát: a tárgyi valóság feletti tartalmak megragadására törekvő stílusirányzat közel félévszázadon át bűvöletében tartotta. Álmai, látomásai, képzelete teremtményeit, meg a kézzel fogható realitás sugallta különös, torzult, kificamult alakjait, tárgyait, jelenségeit jelenítette meg vásznain, kartonjain. Több évtizeden át jórészt az antropo- és zoomorf világ, a természeti és a tárgyi valóság kiemelt, átértelmezett elemeiből szerkesztette meg kompozícióit, alakította ki egyéni képvilágát. Az utóbbi években módosított alkotói alapállásán, szemléletén és eszköztárán. Fantáziáját szabadjára engedve hatványozottabb szerepet juttat újabb festményein az invenciónak, a káprázatnak, a gondolat- és érzelemtársítások, az álomvíziók, hangulatok, tünemények leképezésének, térszerkezeti-színvilági megtestesítésének. A megfoghatatlan rejtély, a sejtelmes enigma, a misztikum, megmagyarázhatatlan „jelenései” fontos helyet és szerepet töltenek be absztrakt fogantatású művei mozgalmas, dús ikonográfiájában.
A Kölcsey Egyesület rendezésében az aradi Művészeti Múzeum Klió termében frissebb keletű akvarelljeiből, olaj- és akrilfestményeiből válogatva nyitotta meg alkotópályája 26. színvonalas, egységes egyéni tárlatát Kett Groza János, akinek az évek során több mint 3000 szellemes karikatúrája látott nyomdafestéket a megyei és országos napilapok és folyóiratok hasábjain. Képekké lényegített vizióit is gyakorta finom iróniával és játékossággal fűszerezi, vegyíti. Élénk, derűs színvilágú alkotásain a kitapintható, a szemmel érzékelhető világ mögötti rétegek, a tudatalatti övezetek szokatlan, meghatározhatatlan alakú képződményeit, lelemény-szülte különös alakzatait vonultatja fel. Gondolat- és lelkivilága összetett folyamatait, történéseit és gyümölcseit vetíti ki, formálja festményekké, fizikai síkra átvitt valódi „mentálképekké”.
A tömlőkre, vezetékekre, indákra, kötelekre, gyökerekre, vérerekre, szalagokra, kendőkre, spirálokra, madzagokra, gombolyagokra, testrészekre, csonkokra, léggömbökre, bábokra, ágbogakra, zöldségekre stb. utaló, plasztikai jelekké szublimált idomok mozgalmas kavalkádjait, labirintusait körültekintő megfontoltsággal sugallt átlókhoz, erő- és sodrásirányokhoz, mértani alapformákhoz igazítja, tömöríti. A mikro- és a makrovilágok látványelemeit, szándékosan deformált összetevőit véljük elősejleni, megjelenni Kett Groza János kompozícióinak némelyikében. A foltok, a sávok és a vonalak együtteseinek lényegében a letisztultság, a kiegyensúlyozottság, a rendezettség biztosít súlyt, nyújt értelmet és jelentést: tartalmasságát a kromatika választékossága, a színharmóniák és -kontrasztok nyújtotta lehetőségek szakavatott, ötletes kamatoztatása adja.

Egy múló élet dinamikája

A jel gyötrő fantomja

Amikor nem látsz és hallgatsz mi az értelme

Félresikerült elmélkedés

A kódon túl

Azt hiszem, egy angyalt álmodtam

Emberi kapcsolatok és ennek eszközei

A jelek összekeverője